Thursday, March 20, 2008

GOR - Great Ocean Road


Posza mar megirta a kiruccanasunk benzingozosebb reszet, en megprobalom osszefoglalni az F1 elotti torteneseket. Penteken melo utan este indult a gepunk es ismet Avalonba szalltunk le. Mar nem lepodtunk meg a repter mereten es azon sem, hogy fapados jarat leven lepcsoznunk is kellett. Ugye aki hozzaszokik a "johoz" a nemzetkozi jaratokon? :)
Felvettuk az autot, amit ezuttal a Budget-nal foglaltunk, mivel 4 nap foglalas eseten a negyedik napot ajandekba kaptuk. Aznap ejjel Anettnel, Tibinel es Borikanal allomasoztunk, de gyakorlatilag csak egy gyors furdesre es nemi beszelgetesre futotta, mivel vmikor 11 korul ertunk oda hozzajuk. Masnap aranylag koran terveztuk az ebredest, de volt am kis ketlabon jaro csacsogogep ebresztoorank Borika szemelyeben, aki kora reggel meg almosan odatotyogott az agyunk melle es nagy szemeket meresztve probalta megfejteni, hogy kik is vagyunk :) Nagyot nott es sokat fejlodott, miota utoljara lattuk ot (meg januarban). Osszekaptuk a cuccainkat es nekivagtunk a Great Ocean Road-nak, nemi reggeli harapnivalo es kave utan. Az elso allomas Torquey volt, ahol kicsit setalgattunk, neztuk a szorfosoket, aztan tovabb indultunk.
A Split Point vilagitotorony megallo kovetkezett. Koruljartuk alaposan. A tornyot 1891-ben epitettek es mellette ket haz van, ami a toronyorok lakhelyeul szolgalt. Ma mar csak turista latvanyossagkent funkcional, a ket hazat 2004-ben aukcion tobb mint masfel millio dollarert ertekesitettek.
Ismet autoba utlunk es a kovetkezo allomas Lorne volt. Ez egy kb 1300 fos falucska ami egy obol menten talalhato. A kavezok, ettermek es a kis uzleteket csak egy utca valasztja el a strandtol. Mivel ekkor mar kora delutan volt, igencsak megeheztunk, be is ultunk egy pizzeriaba. Kicsit kifujtuk magunkat es tovabballtunk az Erskine Fallshoz. Ez egy kozeli esoerdoben levo vizeses. Mar nem emlekszem, de tobb szaznak tuno lepcso vezetett lefele, de ez igazan akkor valt erdekesse, amikor visszafele fel kellett maszni rajtuk :) De megerte a latvany, minden noveny csodaszep zold es hatalmasra nott, koztuk pedig a vizeses. Elcsodaltuk egy darabig, na meg persze ki is fujtuk magunkat mielott visszamasztunk volna a parkolohoz.
Ismet visszamentunk Lorne-ba es meg vegigsetaltunk a molon, neztuk, hatha ismet szerencsenk lesz es valamelyik horgasznak megint valami nagy kapas lesz, mint anno Hervey Bayben a capa horgasznak... de senki nem fogott az ottletunk alatt semmi emlitesre meltot, de lattunk egy meretes rajat, ami szepen nyugisan uszkalt a molo korul, kishalakra vadaszva. Ideje volt tovabballni, mert meg hatravolt egy kb 50 km-es ut a szallasunkig, az ut pedig tele latnivalokkal, tehat nem lehetett csak ugy fel ora alatt lezavarni. Megalltunk utkozben tobbszor is gyonyorkodni, fenykepezni a tajat es a Nap is vegre valahara kisutott. Mar esteledett, amikor Apollo Bay-be ertunk. Megkerestuk a szallasunkat, kipakoltunk es nekivagtunk valami bolt utan (udito, bor stb)nezni. Kozben kisetaltunk a partra, majd visszafele bevasaroltunk a legszuksegesebb dolgokbol, mint csoki, suti, ragcsalnivalok es udito :)
Masnap ismet aranylag idoben keltunk es mivel a szallashoz jart reggeli is, igy kicuccoltunk az autoba es megrendeltuk a reggelit, ami eleg boseges volt, tojas, sonka, paradicsom, kave, udito. Az etterem falan pedig tobb nyelven felirva, hogy jo etvagyat.. nana, hogy magyarul is ott volt :)
Erzekeny bucsut vettunk Apollo Bay-tol es meg sem alltunk (na jo, csak neha... fotozni) az elso allomasig, ami a Cape Ottway vilagitotorony volt. A torony 1848 ota mukodott es itt fektettek le Ausztraliaban az elso tenger alatti kabelt, ami Cape Ottway es

 Launceston kozott huzodott es taviroallomaskent is mukodott. Ez alkalommal be is mentunk, pont akkor indult egy vezetett tura, ami bemutatta a toronyor hazat, munkaeszkozeit es elmagyaraztak a kulonbozo zaszlok jelenteset is. Eleg unalmas melo lehetett, nemhiaba, hogy akinek nem volt csaladja, az idovel "megzakkant" a maganytol. Itt felmehettunk a toronyba is, ott is elmagyaraztak, hogy mi hogyan mukodott es egy kicsit bepillantast is nyerhettunk az akkori orok eletebe. Eddig sem irigyeltem oket, de amikor mondta a turavezeto (aki szamomra leginkabb egy amolyan rumot szereto, oreg tengeresz medvere hasonlitott) megemlitette, hogy hetente egyszer ki kell maszni es letisztitani a torony ablakait.. na akkor nyeltem egy nagyot, elkepzelven magam, amint a szelben ott balettozom egy kb 30 cm szeles padkan.. az ablakpucolas amugy is a "kedvenc" elfoglaltsagaimhoz tartozik :)
Meg a mai napig is meteorologiai meroallomaskent funkcional, azaz minden nap tobbszor is jelentenek Melbourne-nek. A torony mar nem mukodik, de kozvetlen ele telepitettek egy sokkal kisebb, napelemmel mukodo tornyocskat. Miutan kigyonyorkodtuk magunkat a kilatassal es kicsit belekepzeltuk magunkat az akkoriak mindennapjaiba, tovabballtunk, hiszen vart meg rank egy par megallo.
A kovetkezo allomas az Otway Fly Tree Top Walk volt, azaz egy horgonyzott acelbol felhuzott epitmeny, ami gyakorlatilag a fak lombkoronajanak magassagaban huzodott, igy ugy erezhettuk magunkat, mint akik a fellegek kozott jarnak :) Tok jo volt, hihetetlen kicsinek ereztem magam ahogy ott setalgattunk es le-lenezegettunk. Volt egy kiallo resze, aminek csak az egyik vege volt rogzitve, igy azt a tobbi latogato nagy oromere belengettuk es azon rohogtunk, hogy mennyire himbalodzik, mig a tobbiek nemnormalisnak nezve elnezoen mosolyogtak rajtunk, de persze kozeledni nem mert egyik sem :)
Miutan kiszorakoztuk magunkat, visszasetaltunk a parkoloba. Legkozelebb mar csak az "apostolos resz" elejen alltunk meg. Millio turista, teli parkolok, buszok, helikopterek... mindenhol esernyos azsiaiakat lattunk :) Atsetaltunk a kiepitett uton es egybol el is felejtettuk a legyeket na meg a sok kalimpalo turistat... valami gyonyorusegesek volt a hatalmas narancs illetve sargas szinu sziklak - amint a labukat hatalmas hullamok mostak - es a turkizkek viz latvanya... Mivel eleg nagy tumultus volt, ezert kicsit visszabb mentunk az uton, aholis egy a sziklafalba vajt lepcson le lehetett setalni a tengerpartra, egeszen az apostolok labaig. Mi eltunk is ezzel a lehetoseggel, atvettuk a furdocuccunkat es lesetaltunk a partra. Posza be is ment furdeni, de sokaig nem birta, nagyon hideg volt a mi 26 fokos oceant szokott szervezetunknek :) En csak combkozepig mereszkedtem a jegesnek tuno vizben :) Inkabb csinaltam parszaz kepet :) Lassan ennek a napnak is a vege (vagyis a vilagosabb resze) fele kozeledtunk, igy visszamentunk a parkoloba es megceloztunk Port Campbell-t, ahol a szallasunk volt. Ez is egy kis falucska volt egy szikakkal korulvett obol menten. Kipakoltunk es furdes utan beultunk egy etterembe, ami az obol mellett volt. A kiszolgalast nem magasztalnam, mert vagy egy orat vartunk a steak-unkre es grillezett halunkra... de legalabb finom volt :)
Reggel egy gyors reggelinek imitalt kavezas utan visszamentunk az elozo nap kimaradt apostolos reszekhez. Ezeken a helyeken szinte senkivel nem talalkoztunk, igy kedvunkre koborolhattunk, fenykepezkedhettunk. Gyonyoru helyeken jartunk, az ember nem is hinne, hogy a kies, alacsony, szurkesnek hato novenyzet milyen szepseges dolgokat rejt. Jopar kilometert beletettunk a labainkba, orakon keresztul setalgattunk, lemasztunk, felmasztunk ucsorogtunk, nezelodtunk es nem birtunk betelni a latvannyal. Egy gyors delutani ebed utan tovabballtunk a kis falucskabol es mire kiertunk a London Bridge-hez (ezt a fantazia nevet kapta a sziklaegyuttes es 1990-ben ez szakadt le) igencsak lehult a 36 fokos levego ugy 22-re es beborult. Persze ez nem tartott vissza minket, meg vegigjartuk a tervezett utat, igaz a vegere mar pulcsit es hosszu nadragot kellett vennem.
Estere beertunk Port Fairy-be, ami talan eddig - az Ausztraliaban latott - az egyik legerdekesebb falu. Meghagytak az egykori foutcajat es az epuleteit, konnyu volt belekepzelni magunkat a kb 100 evvel ezelotti emberek eletebe. Hatalmas fak hajladoztak az utak menten, rengeteg regi stilusu haz, kemenyek stb. Nagyon magaval ragado volt. Este meg kisetaltunk a Griffith Island-re, ahol szinten egy kis vilagitotorony volt, illetve a sziget kulonbozo pontjain az egykori ottani lakosok tablakon mutattak be a falu es sziget tortenelmet. Az idojaras igencsak huvosre es a vegen esosre is fordult, igy nem mentunk vegig az uton ami korbevisz a szigeten, a torony utan visszafordultunk. Talalkoztunk par vacsizo kenguruval, kozuluk az egyik hagyta magat fotozni is :)
Eljott az utunk utolso nyaralos, kirandulos napja, reggeki utan elindultunk a belso utakon Ballaratba. Az ut nagyon szep volt, forgalom szinte semmi. Kb 2.5 ora mulva ertunk Sovereign Hill-be, ami egy ma mar latogathato egykori aranybanya falucska. Nagyon elveztuk, ahogy az egykori epuletek kozott setalgattunk, be-beneztunk az akkori kovacs muhelybe, gyertyaonto es kerekgyarto uzembe. Jartunk az akkori elelmiszer uzlezben, hotelben, bankban stb. Mindehol meghagytak az akkori berendezeseket igy egy kicsit at lehetett erezni a falu akkori hangulatat. Nem irigyeltem az akkori banyaszokat, hiszen lattuk a lakhelyukkent szolgalo satrakat, majd kesobb a munkahelyuket is, ami nem eppen egy kenyelmes iroda volt. Hihetetlen szuk lyukakban, jaratokban fejtettek kezzel es csakanyokkal a koveket, azt remelve, hogy aranyat talalnak. Persze a nagy reszuk nem gazdagodott meg, de az eletuk rament a szenvedelyukre. Lattunk aranyontest is, kb $100.000-t ero tombocsket onottek ki, sacc per kb 3 kilos volt. Lattuk hogyan keszitik a kocsi kereket, gyertyaontest es katonai menetelest es sortuzet is lattunk. Osszessegeben ez egy jo egynapos kirandulas, rengeteg latnivaloval, igenyesen kialakitott bemutatotermekkel, egesz belekepzeltuk magunkaz akkoriak eletebe.
Este faradtan erkeztunk Melbourne-be, majd akadt egy kis fennakadas is, avagy bezartak minket egy shopping centerbe, mikozben nagy elannal mentunk bevasarolni... azert kiszabadultunk es sikerult venni nemi elelmiszert is, majd kb 2 km setalas utan az autohoz is visszatalaltunk, mivel meg kellett kerulni a nem eppen kicsi bevasarlo kozpontot. :)

Masnap felvettuk Posza biroi pakkjat, kicsit setalgattunk, majd este idoben agybakerultunk, mert masnap ujra utjara indult a szaguldo cirkusz :)


No comments:

Post a Comment