Ez a ket falucska a Sunshine Coast "folott",
pontosabban a Blackall Range felett helyezkedik el 550 meter magasan, gyonyoru kilatassal a Glass House
Mountains-ra (Uveghegyekre). Sokszor jartunk mar itt, hiszen kituno egy kis
setaval, finomsagok kostolgatasaval egybekotott delutan eltoltesere, de a
kornyeket bejarva egy tartalmas es mozgalmas egynapos program is kerekedhet
belole.
Most mi a lustabbik megoldast valasztottuk (miutan Posza meg
reggel futott egy laza ket orat edzeskepp) es Bettivel & Zolival
kiegeszulve ismet ellatogattunk erre a kedvencek kozt szereplo helyre. Ma kb
6000 lakosa van es minden modernebb kori ceg is megtalalhato (bank, kormanyzati
hivatalok, uzletek stb), de megis megmaradtak az akkori epuletek, kis kezmuves
boltok es talan valamennyire az akkori hangulat is. Ime egy kis tortenelem a
teljesseg igenye nelkul.
Meg joval az europai telepesek (1840-es evek eleje) erkezese
elott Aboriginalok laktak a kornyeket, majd a feher emberek betelepulesuket
kovetoen kiszoritottak oket es megkezdtek a falu kiepiteset. Az elso idokben
egy foutat epitettek Brisbane es a Gympie-i aranymezok kozott. Maleny-t, mint
telepulest eloszor a 1892-93-as postai cimtarban emlitettek.
Razorbach volt Montville akkori neve es tobbnyire nemet
telepesek laktak. 1897-ben nyitottak meg az elso iskolat, Razorback Provisional
School neven. Kesobb Maleny Mountain-nek hivtak egy skot varos - Town of Maleny
- utan.
Eloszor fafeldolgozassal foglalkoztak, amelynek koszonhetoen
rengeteg terulet "szabadult fel", teret adva ezzel a tejgazdasagnak.
A Maleny Butter ceg 1903-ban kezdte meg tevekenyseget, am 1940-ben bezart, de
az epuletek a mai napig allnak. Magan farmkent tovabbra is mukodott
(marhatenyesztes es tejgazdalkodas) es 2004-ben megnyitotta kapuit a Maleny
Cheese sajt gyar, amely ma is latogathato es mindig meg lehet kostolni nehany
finomsagukat.
A faluban es kornyeken a mai napig megtalalhatoak a fazekas
muhelyek, fafaragok, butorkeszitok. Fobb esemenyek a kornyeken a Maleny Folk
Festival, ami evente kerul megrendezesre Woodford-ban, Woodford Folk Festival
neven, illetve a Barung Wood Expo, ahol
helyi iparosok muveiben gyonyorkodhetunk.
A tortenemel konyvek emlitik, hogy az elso Vilaghaboru miatt
a falvak nepesseg igencsak megcsappant, mert sok ifju szolgalt Gallipoliban es
eszak Franciaorszagban.
A masodik Vilaghaboruban pedig ausztral es amerikai csapatok
is allomasoztaka kornyeken.
A mai napig szamos telepesnek a leszarmazottai elnek a
kornyeken, sokuk apolva az osok hagyomanyait, tovabbvive a farmot, uzletet stb.
Emellett sok etterem es kavezo is megtalalhato, a teliesebb (na jo, mondjuk
azt, hogy oszi) idoszakban forralt bort is kortyolgathatunk a sutemenyunk
melle, mint azt a hetvegen mi is tettuk. Megkostoltunk szamos finom sajtot es
persze egy-ket fajtat vettunk is. Az egyik izeben nagyon hasonlit az otthoni
korozottre, de sokkal kremesebb annal, valamely sajtfajtabol kevertek ki (de az
elado holgy nem nagyon tudta, hogy a fuszereken kivul mibol is van) illetve egy
wasabis cheddarral na es ismet nehany szep emlekkel lettunk gazdagabbak :)
