Friday, April 29, 2005


Eloszor is bocsi a kesesert, tenyleg trehanyak voltunk mert nem irtunk, meg is kaptuk sok helyrol az elobb emlitett jelzot.
Egyik fontos esemeny, ma vagyunk itt pont fel eve.:) Nekunk sokkal rovidebb idonek tunik, talan mert eleg mozgalmas volt. A masik nagy dolog, ami az elozo bejelentkezes ota tortent, hogy a Melcsi dolgozik, igaz csak fel allasban, nap 3-4 orat egy torok kebab shop-ban. Ez olyan kajalda fele, hasonlo mint otthon egy-ket bevasarlo kozpont also szintje, ahol egymas mellet sok kis gittegylet pultjai, az ember odamegy, megveszi a kajat, majd elvonul valahova megenni. Itt annyi a kulonbseg, hogy a vasarlok tobbsege nem a kopasz, izomagyu vallalkozoi retegbol kerul ki (itt olyan nincs is... pedig uuuugy hianyoznak.:)), hanem a kornyezo irodakbol delidoben csapatosan levonulo Mr es Mrs Managerek. Persze neha beesik par turista es hasonlok atlagpolgar. Ne kerdezzetek mi az a kebab, Melcsi jobban el tudna mondani, valami torok kaja, mindenesetre finom.:)
A melot az Anita reven sikerult kifogni, ugyanis o szinten ott dolgozik, es rakerdezett a tulajnal, hogy van-e valami uresedes a kornyezo boltokban. O mondta, hogy nala is lehet melozni, mert szukseg van meg egy emberre. Igy most ket magyar csaj is boldogitja a kebabra "ehezo", tulsulyos ausztralokat.:) Kezdetnek nem rossz, mert delelott suliban van, delutan melozik, igy az egesz napja le van kotve, nem unatkozik es hat ami nem mellekes, valami penz is all a hazhoz. Most persze sokaknak eszebe jut, milyen ciki egy otthon "meno" ceg utan - ahol futott irodaban lehetett agybajt kapni a "kvalifikalt" ugyfelektol - egy kis kajaldaban dolgozni. Erre a valaszunk csak annyi, hogy itt irodaban sem kapott volna tobb penzt, illetve a napi 3-4 orai munkavall szinte annyit keres, mint otthon a napi 8-9 orai irodai meloval. Es nem idegeskedik meg plusz ket orat a munkaido utan a munkahelyi hulyesegek miatt, mint otthon. Talan ez utobbit tudom ertekelni a legjobban.
A dolgos hetkoznapok utan eljarogatunk ide-oda. Ket hete volt Akos 30-adik szuletesnapja, amit a a kis magyar kolonia megunnepelt, volt lufival diszitett sutes-fozes, meg jot dumaltunk. Minden heten van valami, hol bennunket hivnak egy kis kajalasra, dumapartira, hol mi hivunk meg masokat. A multhet vege egy hosszu hetvege volt, mivel hetfon Ausztral nemzeti unnep volt (Anzac day), az ausztral haborus hosokre emlekeznek. Persze kicsit furcsa volt, hiszen Ausztraliaban egy puskaloves nem dordult el soha haborubol kifolyolag, bar neha par japan tengeralattjaro erre tevedt.:) Ennek ellenere megis buszkek arra, hogy resztvettek a vilaghaboruba, es hoskent tisztelik a haborus veteranokat. ennek tiszteletere (ami persze nem teljesen igaz:)) elmentunk hetfon Berciekkel es Anitaekkal Byron Bay-be, ami Ausztralia legkeletibb pontja, innen kb 170 km delre van. Nagyon szep hely, nagy hullamokkal, szorfosoknek idealis szerintem. Bar amennyire tudok szorfolni, ez a velemenyem nem mervado.:) Pancsoltunk egyet, megneztuk a naplementet egy vilagito torony tovebol, meseszep kilatassal. Szoval probaltuk haszontalanul elcsapni az idonket. (Kepek a szokasos helyen megtekinthetok...)
A mostani hetvege is 3 napos lesz, mivel majus 1 unnepnap, de az vasarnapra esik, ezert hetfon nem kell dolgozni. Azert ez jol ki van talalva, nem?! Nehogy az Ausztral ne tudja megunnepelni a munka unnepet semmittevessel.:) Szoval most hetvegere is valami strandolas lesz a program, de ez meg keplekeny. Az idojarastol fugg, mert az igaz, hogy itt mar javaban osz van, de meg vigan lehet pancsolni a tengerbe.
Ja, majd elfelejtettem. Megvan a repjegyunk hazafele, ugy nez ki, szeptemberben hazalatogatunk 4 hetre. Ezt meg leirni is furcsa, haza megyunk latogatni.:) Probaltuk a legolcsobb jegyet kinezni, orakat toltott a Melcsi a neten, hogy melyik iroda lenne a legjobb ar szempontjabol. Vegulis a Flight Centre nevu gittegylet lett a befuto, 8$-al olcsobban adtak a jegyet mint egy masik ceg.:) Masik szempont az ar mellet az volt, hogy lehetoleg ne 3 napig tartson az ut es ne kellejen korbejarni a vilagot 20 atszallassal. Neztuk a neten, hogy a jordan legitarsasagnak eleg jo arai vannak, de a holgy kozolte velunk az utazasi irodaban, elofurdult hogy az utas Jordaniaban toltott 2 hetet mert nem volt csatlakozas, illetve szabad hely, hiaba foglalta le es fizette ki a jegyet. Meg ugy egyatalan az arab orszagokban ezeket annyira nem veszik komolyan. Ettol el is ment a kedvunk ezektol a legitarsasagoktol. Meg belegondoltam, hogy maceras lenne a Melcsit ket hetig csadorban jaratni.:) Vegulis a Finnair-tol kaptunk eleg jo ajanlatot, szoval az utvonal Brisbane-Singapore-Helsinki-Bp lesz hazafele. Most azon vagyunk, hogy elore lefoglaljuk a helyunket a repulon. Nem akarunk ugy jarni mint Balazs, a felettunk lako szomszed, hogy egyszer egy 160 kilos szumos volt a szomszedja.

No, most hirtelen ennyi, probalunk majd surubben irni... igerjuk.:)


Friday, March 25, 2005


Sziasztok. Most néztem, hogy már megint egy jó ideje nem írtunk semmit. Ez részint annak tudható be, hogy lusták vagyunk, részint pedig annak, hogy annyi minden nem történik velünk.
Anita barátnomet sikeresen feltettük a hazafelé tartó gépre... Szegény ahogy leszállt, fordult is volna vissza... De ennek már kb egy hónapja :) Én suliba járok, most csütörtökön lett vége ennek a termnek, aztán egy hét pihi és utána folytatom a Certificate IV-ben, pontosítva a "Further Education Study" csoportban. Ami mégjobb, hogy így még csak a finanszírozott óráim felét jártam le és így ezt még az állam fizeti. Plusz dolog, hogyha ezt is elvégzem, akkor elméletileg nem kell külön nyelvvizsgát tennem, ha egyetemre szeretnék menni. Hát most erre hajtok. Az órák egyébként nem olyan rosszak, néha unalmasak, mert sajnos a mi csoportunkban is vannak ázsiaiak, akiknem lehet, hogy a nyelvtanuk nem rossz, de hogy beszélni nem tudnak, az biztos. Egyszer példaul egymásnak kellett e-mailt küldeni (informal letter gyakorlása) és amit kaptam e-mailt, kb 20 perc alatt sikerült értelmeznem... Na sebaj, azért vannak jó dolgok is. Pl múltkor sushit ettünk, mert a kínai új évet ünnepeltük és mindenki hozott valami "hazai ízt". Bar ha jol tudom a sushi az japan kaja.:)
Egyébként zajlanak a mindennapok. Posza dolgozik, mikor hazajön általában csak pihenünk, de van hogy az itteni - egyre gyarapodó - kis magyar kolóniával szervezünk közösen valamit. Általában barbecue partyt valamelyik parkban, vagy itt nálunk a folyóparton. Legutóbb két hete hétvégén ruccantunk ki. Zsuzsi és Balázs (felettünk lakók) hívtak magukkal Stradbroke Islandre. Fotók a szokásos helyen... A komp Cleveland-bol indult és mivel mi az autót is átvittük, ezért 40 percig tartott az út a szigetig. Ha csak gyalogosan mentünk volna, akkor kb 20 perc alatt átvittek volna minket egy kisebb hajóval, de így nem voltunk kötve semmihez - kivéve a komphoz visszafelé. A jegyeket az oda-, és visszaútra is elozetesen le kellett foglalni telefonon. Szóval nekivágtunk a szigetnek. Eloször az egyik stranda mentünk, ahol gyorsan bekentük magunkat naptejjel(hogy legyen mit lemosni magunkról) és irány a víz. Pancsoltunk egyet aztán kitaláltuk, hogy séta (kb 15 perc)... felmásztunk a sziklákon, mert az úgy izgalmasabb volt, mintha a sima kialakított úton mentünk volna és így nagyobb esélye volt, hogy lesérülünk :) Na azért nem volt ez olyan vészes dolog... Na felkapaszkodtunk és hát mit ne mondjak, egy gyönyöru látvány tárult elénk. Sziklás tengerpart alattunk, homokos sekély part jobbra illetve balra tolünk. Szemben velünk csomó fiatal srác szörfözött, némelyiknek elég jól ment :) Na szóval kibambultuk magunkat aztán elindultunk a kocsi felé. Meglátogattunk egy hölgyet, aki ugyan kanadai de évek óta a szigeten él. Zsuzsi kolleganoje az egyetemen és nála laktak amikor ott jártak. Nagyon szimpatikus csaj volt, úgy fogadott minket is, mintha már ezer éve ismernénk egymást. Leültünk egy kicsit a teraszra, ahonnan el lehetett látni a kb. 30 km-es homokos tengerpart végéig...(sziget vége). De ez volt az egyetlen szép a lakásban, de az egy másik történet. Hugicám azt hiszem az elso két percben sikítva elszaladt volna... :)) (az ajtó és a padló között 5 cm-es rés..stb.. Csak az nem ment be (pók, kígyó...) ami nem akart.. Belül tiszta volt, de azért nem cserélnék vele :)
Utána elmentünk a Point Lookout nevezetu helyre. Ez egy bícset és a környékét jelentette. Én persze nem bírtam kivárni, míg a többiek pakolásztak, ettek, úgyhogy én elore mentem a sziklál tetejére. Hát valami elképesztoen gyönyöru látvány volt... Lent az óceán, a hullámok a sziklákat verték alattam (néha egész magasra csaptak)..jobbra tolem a kb 34 km-es homokos bícs hol felhok árnyákában, hol napsütésben.. Balra meg egy kis öböl (tele sziklákkal), ahová befolyt a víz... Alig tudtak elráncigálni onnan. De végül elindultunk az "ösvényen". Életem egyik legszebb kis mászkálása volt ez... Olyan helyeken jártunk, amiket a képeslapokon látni csak... Fentrol láttunk delfineket, teknosöket... Aztán lemásztunk egy olyan öbölbe (persze nem lehetett volna, hivatalosan tilos lemaszni), ahová befolyt a víz, de mellettünk mindkét oldalon sziklafal kb mint két 10 emeletes ház... És a színek.. A víz hol mélykék, türkizkék, zöld...stb volt, a sziklák meg a barna mindenféle árnyalatában... Gyönyöru volt. Utána ahogy a végére értünk a "kis" túrának, benyomtunk egy fagyit :)
Visszasétáltunk a kocsihoz és elmentünk egy másik bícsre, amit Amity Point-nak hívnak. Ez is egy elég hosszú bícs, de inkább nyugisabb nyaraló körzetnek számít, a parton láttunk több telket illetve házat. Mondtuk is, hogy milyen rossz is az, amikor barbecue-zol a kertben és kb 20 méterre ott van toled az óceán. Na szóval sétáltunk, mikor Posza mondta, hogy látott valamit a vízben..valami nagyot.. Mi persze mondtuk, hogy aha..stb.. És lám, két delfin úszott a parttól kb 10 méterre. Sajnos mire lefényképezhettem volna oket, már arrébb úsztak :( De azért így is hatalmas élmény volt :)
Utána a kocsihoz menet nézegettük a papagájokat (itt az van veréb helyett) és a Balázs meglátott egy koalát a fán, amint éppen szunyált (mi mást is csinálvolna). Jó volt végre így a "vadonban" és nem egy állatkertben látni :) Aztán még mielott kimentünk volna a komphoz, elmentünk megnézni a Brown Lake-et, ami egy tó volt. A vicc az, hogy ez is egy fürdohely volt, de gondolom kevesebben látogatják, mindenki inkább az óceánt választja. Pedig ugyanúgy kristálytiszta a víz és homokos a part. Na szóval ekkor már naplemente volt :) Összekaptuk magunkat és irány a komp. Este nem kellett altatni bennünket :)

No innen szereny szemelyem folytatja (Posza), bar a Melcsi szinte minden fontosabb esemenyt leirt ami velunk az elmult idoszakban tortent. Az a baj neha, hogy sok apro elmeny is eri az embert, de mire oda kerulunk hogy irjunk a blogra, mar elfelejtjuk. Kicsit a szurke hetkoznapi teendokhoz visszaterve, probalunk a Melcsinak melot nezni, ami nem is olyan egyszeru. A fo problema, hgy szinte mindenhol ausztral munkatapasztalatot kernek, legyen az zabhegyezes vagy agysebeszet. Tok mindegy az ittenieknek, hogy elotte otthon 10 evig zabot hegyeztel elektromos dunstasznival, es itt meg kezzel csinaljak, ez itt nem szamit. Ami a lenyeg, ausztral tapasztalat! Joggal felmerul a kerdes, hogyan legyen az embernek tapasztalata ugy, hogy lehetoseget sem kap arra, hogy barhol tapasztalatot szerezzen. Ez olyan 22-es csapdaja, amibol nehez kitorni. De ahogy hallottuk, ez az itteni palyakezdoknek is nagy gondot okoz. No meg persze azert egy dolog itt is ugy mukodik ahogy otthon. Nem mindegy, ki kit ismer.:) Ha van ismeretseged, sokkal egyszerubb melot talalni, mert esetleg olyan lehetoseggel is talalkozhat az ember ami nincs meghirdetve, stb. Es a frissen bevandoroltaknak eleg nagy nehezseg, mert az ismeretsegi kor kialakitasa is idobe kerul, illetve akikkel eddig megismerkedtunk, es szinte egy kis magyar koloniat alkotnak, fiatal bevandorlok, akik hasonlo cipoben jarnak.
Persze sokan megnyugtattak, hova ugralunk meg, hisz alig vagyunk itt 5 honapja.:) Ezert probalunk igy hozzaalni a dologhoz, es pozitivan felfogni, idovel ez a kis aprosag is meg fog oldodni.
Mas. Itt mar most husvet van, mivel nagypenteken is hivatalosan munkaszuneti nap van, es nem kell magyar szokas szerint ledolgozni a penteket elozo het szombatjan. Ennek oromere elmentunk pancsolni egyet Surfersre, ami szinte mar szokasos helynek szamit az ilyen iranyu kikapcsolodast tekintve.

Ezuton is szeretnenk mindenkinek kellemes husveti unnepeket kivanni, a lanyoknak sok locsolot, a fiuk pedig vigyazzanak a tojasaikra...:)


Sunday, February 27, 2005


Az elozo bejegyzesben emlitettem hogy meglatogatjuk Csoriket a Movie World-ben. Ezen programot meg is ejtettuk az elmult hetvegen. Elotte meg meghirdettunk egy kozos barbecue partyt pentek estere, amire a Tibiek, Rekaek is eljottek, lementunk ide a folyopartra sutogetni, dumalni egyet. Szombaton elboklasztunk a Movie World-ben, felultunk amire csak tudtunk, bar a legizgalmasabb fejreallos hullamvasut sajnos nem uzemelt. De talaltunk egy masikat ami ha nem is allt fejre, de izgalmas volt. Kis gyerekvasutnak indult de a vegen bekemenyitett, mert egy lift felvitt egy nagyobb csarnok tetejebe amiben majdnem tok sotet volt, es ott razta szet az agyunkat hullamvasut cimen a kis kocsi.:)  Persze mi berekedtunk a sikoltozastol, ugy 4-5 menet utan a nap vegen. Foleg a Melcsinek tetszett a dolog, fulig ert a szaja minden menet utan. Masnap elmentunk Noosa Heads-re, ahol mar eleg reg voltam, a Gold Coast utan a masodik legjobban felkapott pancsolos ovezet. A mikor a csajok meglattak, egybol mondtak, hogy jobban tetszik nekik mint Surfers Paradise. Teljesen mas a hangulata, nyugodtabb, nem olyan porgos mint Surfers. A Noosa River torkolatanal allitottok fahoz a kocsit, es lebaktattunk a vizhez, ahol a vizbol kiallo homokpadok voltak, be lehett uszni, es ki lehetett fekudni a homokra, korulotted csak viz, ami persze tok tiszta volt. Nem kellett sokat uszni, de a csajokat kenytelen voltam megtamasztani mire atertunk, mert apaly leven eros volt a sodras kifele az ocean fele. A taj gyonyoru, a viz tiszta, sut a nap, es sokszor eszunkbe jutott, hogy mennyire szerencsesek vagyunk hogy itt lehetunk. Ez roviden es tomoren osszefoglalva igy hangzott: "k..va jo dolgunk van".:)
Egyebkent Noosa-ra mondjak, hogy nyugdijasoknak valo, elpecazgatnak, suttetik a hasukat a napon, elvezik a jacht-jukrol a nyugdijukat. Ami igaz is, sot lattunk nyugdijas koru papat jetskivel dongetni. Surfers, inkabb turistakozpont fiataloknak, csomo bar, kocsma, butik, meg minden ami a nappalok es ejszakak kellemes eltoltesehez kell. Ami Noosa hatranya, hogy messzebb  van Brisbane-tol, kb 130km eszakra, mig Surfers, csak 70-80km.
Hetkoznapok munkaval reszemrol, a csajok reszerol sulibajarassal teltek. Kedden szinten sutogetes volt egy parkba itt a belvarosban, Reka parjanak, Krisznek volt a szulinapja, es ennek oromere bekajaltunk egyet par kacsa es sok denever kozremukodesevel. No nem a kacsat ettuk.:) Ja, az evesrol eszembe jutott, valamelyik este atmentunk az Akosekkal a szemben levo botanikus kertbe posszumot etetni. Ha jol tudom, otthon oposszum a neve, kis szemtelen ejszakai ragcsalo, nagy kerek szemekkel. Vittunk egy szatyor gyumolcsot, es szinte kiszedtek az ember kezebol. Nappal nem lehet oket latni, mert alszanak, es egyebkent is felenk allatok, de ha kajarol van szo akkor felelenkulnek, es csapatostol jonnek elo. A Melcsi biztos parhuzamot vonna neha a posszum es az en  viselkedesem kozott a kajat illetoen.:)
Most hetvegen leszerveztunk egy utat Moreton szigetre ami Brisbane-nel szemben van kb. egy oras hajout. Viszonylag nagy sziget, 35km hosszu, es a fo attrakcio a delfin etetes. Reggel 10-kor indult ki a hajo, ami nem egy ocska ladik, hanem egy legkondis nagy katamaran. Kipakolt bennunket Tangalooma-n, ami egy apartman komplexum, barral, bolttal meg egy csomo szorakozasi lehetosseggel. Mi igazabol csak pancsolni akartunk, este van delfin etetes, amire az Anita befizetett, mi csak neztuk volna. Napkozben, elboklasztunk a szigeten, elmentunk hajoroncsot nezni. A csajok kieltek muveszi hajlamaikat, elkezdtek homokvarat epiteni, es ropke masfel ora mulva megszuletett egy semmire sem hasonlito, neoprimitiv stilusban epult alkotas.:) Szoval eltelt a nap, jott a delfin etetes ideje. Ez ugy nez ki, hogy van egy molo ami eleg hosszan benyulik a tengerbe, ehhez kotnek ki a nagyobb hajok, mint amivel mi is erkeztunk a szigetre. A part kozeleben ugy van kialakitva a molo, mint egy paholy, ket sorba padok eleg hosszan a tenger mellett. Ide ultunk ki, a vizben meg volt egy bojakkal elkeritett resz, ami a delfinek eteto helye, fogalmazhatunk ugy is, ide jonnek potyazni. Kb 8-9 delfin szokott megjelenni, sotetedes utan, tudjak hogy rendszeresen kapnak kajat. No, nem itt laknak jol, ez csak a napi vadaszat utan egy raadas, a napi halmennyiseg kb 10%-at kapjak csak itt. A tobbi sajat "vasarlas" alapjan tortenik.:) 7 utan megjelent az elso ket delfin, ket ehenkorasz.:) Szep turelmesen korozgettek a labunk alatt, vartak turelmesen. Utana befutottak a tobbiek is, kozottuk ket bebi delfin. Egy holgy elmondta a szabalyokat, hogy tortenik az etetes, majd aki befizetett ra, azoknak elkezdodott a program. 4 sorban felalltak a parton, majd soronkent egy kisero segitsegevel bementek a vizbe egyenkent vagy parosaval, es kezbol etettek a delfineket. A legfobb szabaly, hogy nem lehet oket simogatni, mert vegulis vadon elo allatok, es nem akarjak, hogy nagyon hozzaszokjanak az emberekhez. De akkor is egy elmeny, mert odajonnek, megbokdosik az ember kezet, combjat, szoval megis kezkozelbol lehet a delfinekkel ismerkedni. Eredetileg csak az Anita fizetett be az etetesre, es ugy volt, mi csak a molorol nezzuk es fenykepezunk. Mikor felszolitottak a tarsasagot, hogy menjenek a partra akik etetni fognak, akkor egy kis fiatal csaj megkerdzte tolunk, akarunk-e egy potya jegyet mert nekik volt egy felesleg. Persze hogy akartuk, igy a Melcsi is lement Anitaval a partra, persze a ket csajnak fulig ert a szaja.:) En persze fotoztam szorgalmasan, mikor visszajottek, addigra nem sokan alltak sorba, es nem is nagyon kertek semmilyen jegyet. A lanyok unszolasara en is lepofatlankodtam jegy nelkul es bealltam az egyik sor vegere. Normal esetben egy ember kezbenyomnak 2-3 halat, azt odadja a delfineknek, majd jon a kovetkezo. Mire sorra kerultem ugy adodott, hogy en voltam az utolso, es igy a maradek fel vodor halat nekem kellett megetetni a delfinekkel.:) Raadasul egyszerre ket delfint etettem, es vigyazni kellett, hogy egyszerre adjam oda nekik a kajat, mert kulonben osszevesznek rajta. Tenyleg egy elmeny, nagyon jopofak, bokdosnek es ugyan ugy tolakodnak mint embertarsaink tobbsege ha sorba kell allni valahol.:)

Mai program vizeses nezes es vizesesben furdes lett volna, de sajnos Anitanak megfajdult a foga, es elegge lepukkant allapotban volt. Miutan megneztuk eloben Mark Webber szaguldozasat a Harbour hidon Sydneyben egy F1-es Williams-el, osszekaptuk magunkat, es elmentunk a legkozelebbi korhazba, hatha van valami fogaszati segelyszolgalat vagy rosszabb esetben fejatulteto orvos, mert mar nagyon fajt a foga az Anitanak. Bar azt meg nem mondta, mire fajt a foga.:) A korhazban kozoltek hogy nincs naluk fogaszat, de adtaka egy cimet, ahol van. Elmentunk, persza a megadott cimen be volt zarva a rendelo, es egyatalan nem volt rendeles. Viszont a Berciek ajanlottak fajdalom csillapitot, mag valami zsibbasztoszert, ezeket beszereztuk. Most ezekkel kuralja magat Anita, ha nem javul, akkor holnap megis irany a fogaszat, ha javaul akkor majd otthon elmegy dokihoz, mert mar csutortokon utazik haza. Roviden ennyi, remljuk Anita megmarad, es epsegben a repulore teszuk, bar nem nagyon akar hazamenni, ki tudja miert.:)


Monday, February 14, 2005


Ismet probalom rendezni az elmult 2-3 het torteneseit, talan sikerul:) Eloszor is megjott Anita Mo.-rol, Melcsi baratnoje, es nalunk lakik 1 honapig, probalja megszokni az itteni legkort, de elmondasa szerint nem is olyan nehez. A kezdeti szokasos kovalygas, es az atallassal jaro nehezsegek utan megjegyezte, hogy mi is masok lettunk az alatt a par honap alatt amiota kint vagyunk. Sokkal nyugodtabbak vagyunk, nem nagyon idegeskedunk, es az o szavaival elve " lelassultunk".:) Lehet benne valami. Azt mar eszrevettuk, hogy pl. nem nagyon tema nalunk otthon a napi melorol beszelni, mert senkit sem erdekel.:) Otthon jellemzo volt, hogy ha hazamentunk melo utan, meg "porogtunk", jart az agyunk , hogy mit kellett volna megcsinalni, mi kell holnap, a Melcsi elszidta a hulye ugyfeleket akikkel a munkaja miatt kapcsolatba volt, stb.:) Itt viszont ahogy vege a melonak, agy kikapcsol, es nem tema a sok munkahelyi hulyeseg, es oszinten szolva nem is erdekel mar mire hazaerek. Itt ez a szokas.:) Az Akosek keglije a city-vel szemben van, es multkor tavcsovel elkezdtuk kukkolni a szemben levo irodahazakat, hatha tortenik valami... a fonok molesztalja a titkarnot az irattarba vagy a fenymasolon... szoval valami izgalmas.:) Ehhez kepest egtek a villanyok, es tok kihalt volt az egesz epulet este 7-kor. De meg egy takaritot sem lattunk. Ha vege a melonak, mindenki hazamegy. A tulora intezmenye itt is van, de ha bentmaradsz, akkor a munkaado azt kifizeti, es ezert nem is nagyon orulnek neki ha valaki tovabb bentmarad. Otthon szinte kotelezo a tulora, a fizetes meg... a Macskafogo utan szabadon: nem kapsz ket nagy pofont ha befogod a szad.:)
Voltunk a sracokkal valamelyik heten autokiallitason (fotok a Kepek link alatt), amolyan kanbuli kereteben, a csajokat ugyis csak szin alapjan erdeklik az autok, persze ha az is piros.:) Ezert ok nem jottek, ugyis ledekkoltak volna a Ferrari standjanal. Na joooo... ott mi is elidoztunk, F40, F50, Enzo... csak az aprosagokat emlitsem.:) No, nem is ez a lenyeg, mert az autokiallitas mi masrol szol mint az autokrol, de ami itt erdekes volt, hogy majdnem 2 hetig tartott, es este 10-ig nyitva volt. Ezert nem volt az a hangulat mint otthon, hogy ha erdekli az embert az ilyen latvanyossag, akkor rohan a melo utan, hogy bejusson. Ha mar bejutott, akkor megint rohan, mert van ra 2 ora vegignezni mindent, mert 6-kor bezar a bazar. Vagy marad a hetvege, amikor a kocsi kilincset egymas kezebol tepkedik ki az emberek, es a Merci vagy a BMW standnal csak kopasz, izomagyu "kenyszervallalkozokat" latni, szoke "benzincsirkevel" az oldalukon.:) Mi kb. 6-kor mentunk be, kenyelmesen elfertunk, ha erdekelt beleultunk a jarganyba, senki nem taposott meg, es hasonlok. Ja, megvalami. Ha kerdeztunk valakitol valamit, baratsagosan elmondta, mosolygott, fuggetlenul attol hogy rovidnadragban voltunk vagy sem. Otthon csak akkor neznek valakinek es allnak szoba veled, ha kelloen manager kinezeted van vagy kilos nagysagrendben log rajtad az aranylanc.
Szombaton elmentunk harmasba a Seaworldbe, masnap pedig a Lone Pine Koala parkba. Az Anitanak nagy vagya volt, hogy kozelrol lasson delfineket, ez sikerult is a Seaworldben. Az lett volna az igazi, ha tudott volna pancsolni a delfinekkel, amire van lehetoseg, csak hetekkel elore le kell foglalni a helyeket, es errol sajnos lecsuszott. Ha valakinek ilyen tervei vannak, akkor erdemes mar otthonrol neten keresztul intezni a foglalast. Kulonben tok jo idotoltes, elboklasztunk majdnem egy teljes napot, es fel sem tunt. Persze a nap vegere elfaradtunk, mire vegigneztuk a jegesmacitol kezdve a capaig mindent.:) Masnap koala es kenguru simogatas volt a program, mert ha valaki kijon ausztraliaba, akkor ezeket nem szabad kihagyni, szinte kotelezo.:) A csajoknak fulig ert a szajuk amikor simogathattak az igazi koala hatat, es nem egy plusmacit kell markolaszni. Az Anita meg fogta is egy foto erejeig, amit a maci azzal halalt meg, hogy majdnem a kezebe pottyantott.:) Boztos a gyonyorusegtol, hogy a sok gizda azsia csaj utan vegre egy jo magyar csaj olelgeti.:)

Roviden ennyi, hetvegen valoszinu elmegyunk a Movie World-be, ami amolyan Disneyland fele, megnezzuk az embernagysagu Csoriket.:)


Saturday, January 29, 2005


Először is üdv Mindenkinek, ma jubileum van, 3 hónapja érkeztünk Brisbane-be  :))

Egy kicsit összesűrűsödtek a tennivalók így az elmúlt két hétben. Túlvagyunk az első inspekción is, ami annyit jelent, hogy a lakást amit bérlünk időnként lecsekkolják, hogy nem zúztuk-e szét, illetve hogy minden rendben. Ez volt az első ilyan alkalom, később 3 havonta lesz. Ilyenkor bedobnak egy értesítést, hogy be fognak menni a lakásodba ekkor és ekkor. Nem muszáj otthon lenned, de én akkor még nem jártam suliba, úgyhogy megnéztem hogy is zajlott le. Semmi extra, elbeszélgettünk, bekukkantott minden helyiségbe, aztán írt egy notice-t, hogy nagyon-nagyon szép. Megdícsérte, hogy nagyon szépen berendeztük, meg hogy úgy néz ki, mintha már fél éve itt laknánk, nem két hónapja :)
Aztán... 24-én elkezdődött az iskola. (TAFE LLNP Cert. 3) Egyenlőre úgy néz ki, hogy 15-en vagyunk, de a létszám valahogy folyamatosan változik, mert van aki a rossz course-ra íratkozott fel, vagy valami egyéb okok miatt áttették a délutáni csoportba. Először engem is oda soroltak be, de még az utolsó pillanatban sikerült magamat átkérni a délelőtti órákra. Így sokkal jobb, mert reggel 3-4 9-től járok 3/4 12-ig és a nap hátralevő részében azt csinálok, amit akarok. Eddig nem tűnt vészesen nehéznek, a tanár is jól tartja az órákat, de valahogy itt sokkal lazábbak és nem agonizálnak azon, hogy most ha késtél (én pl. vezetési órát vettem, ezért 3/4 órával később értem be) akkor hol voltál, igazolatlan hiányzás stb.. Még csak szólnom sem kell, ha később érek be. De én azért szorgalmasan bejelentettem előző nap, amire annyi volt a válasz, hogy: "No worries" :) Maga az óra úgy néz ki, hogy egy része a nyelvtan (na ez nekem még megy, mivel majdnem végigtanultam már), aztán feladatok, amiket csoportosan kell megcsinálni..némi írás (levél, reklamáció) és persze sok beszéd. Nekem ez tetszik a legjobban (ki gondolta volna??? :)) Összességében nem olyan nehéz, viszont az idő gyorsan elmegy :) Majd lesz később, hogy nem a teremben leszünk, hanem pl a folyóparton a parkban.. Ami mellesleg nem nehéz, hiszen a suli két perc sétára van a folyóparttól és kb 5 percre a - mi csak így hívjuk - plastic beachtől :)

Ez egy ingyenes strand, úgy van megcsinálva, mintha az óceánparton lennénk..persze az egész mű, de a víz kristálytiszta és homokos a partja :) Akkor jó, ha az ember hazafelé sétálva megmártózik benne :) De látványnak sem rossz, pláne este, mikor ki van világítva :) Na de vissza a suliba. Van egy külön iroda, mintha egy bankban lennél, ahol intézik a diákok mindenféle ügyes-bajos dolgait. Pl nekem is be kellett jelentkeznem, meg leadnom a papírokat hogy itt vagyok, mivel nekem az állam fizeti, ezért komolyabban veszik. Aztán ott helyből kérvényeztem a diákigazolványomat is. Kifizettem a díját és az ügyintéző nagyon jó fej volt. Kérdezte, hogy ha befejeztem ezt a kurzust (2 hónapos) akkor akarok e tovább menni az utolsó szintre (level 4), mert akkor úgy kéri az igazolványt, hogy érvényes legyen addig. Mivel nem tudtam, hogy megyek-e arra is, vagy nem, ezért mondtam, hogy ezt most még nem tudom, mire ő: "No worries" (ez a varázsszó :)) és megadta egész júliusig :) Úgyhogy most már csak fényképezésre kell mennem, mert itt nem úgy működik, hogy beviszed az igazolványképet, hanem adnak egy órarendet, hogy mikor mehetsz be a laborba, ahol azonnal megcsinálják... :) Már csak az van hátra és akkor kedden ha minden igaz meglesz a diákom. Aztán úgy folytatódott a suli, hogy egyből szerdán szünet volt, mivel itt január 26. az Australia Day..ez egy nemzeti ünnep féle, mikor csak az élelmiszerüzletek és néhány bolt van nyitva, mindenki más valami pub-ban vagy party-n van. Mindenki piál, bulizik. stb. Mi egy bár közelében voltunk, ahol annyi ember volt, hogy nem minden bejáraton engedtek be minket. Akik nem fértek be, azok kint álltak, pohárral a kezükben, soxor kengurufüllel a fejükön, elég viccesek voltak. De mindenki felszabadultan szórakozott, sok piás is volt, mégsem volt balhé, tök jól megfértek egymás mellett, nem kellett biztonsági őröknek terelgetni őket ahogy otthon megszoktuk. A legérdekesebb dolog az az volt, hogy rendeztek csótányfuttatást (cockroach-race). Ez abból állt, hogy a méretes csótányokat futtatnak egy pályán, ami köré lelátót építettek, hogy mindenki jól lásson. Mondanom sem kell, hogy lehetett a helyszínen is venni és nevezni, meg fogadni is lehetett rájuk. A nap végén meg egyszerre elengedik őket (galamberegetés??)..na még jó, hogy nem akkor jártunk ott, tuti sikítófrászt kaptam volna :) Ja, itt a csótányok háromszor akkorák mint otthon, és ha rálép az ember akkor nem roppan hanem "puttyan".:) A nap végén, kora este pedig vendégül láttuk az itteni kis magyar kolóniát :) Itt voltak Lilláék, Rékáék, Berciék, Tibiék. Jól szórakoztunk, megnéztük együtt a ház tetőteraszáról a tűzijátékot, utána meg még beszélgettünk, röhögtünk nagyokat.

Aztán lassan eljött a várva-várt (na nem nekem) nap.. a vizsga napja vezetésből. Mivel itt (Queenslandben) hivatalosan csak 3 hónapig érvényes az otthoni jogsink, le kell tenni újra itt is. A kreszről már meséltünk, most a vezetés következett. Mondanom sem kell, hogy már előtte 2 nappal sem tudtam másra gondolni.. Eléggé izgultam miatta. Dehát eljött a szombat reggel is, amikoris "hajnalok-hajnalán" 7-kor elindultunk a tetthelyre. Clevelandben volt a vizsga, jó félórás az út odáig. Posza kicsivel 8 után kezdett és kb fél óra múlva már jött is vissza a parkolóba. Sikerült neki :))) Volt néhány hibája és azt mondta neki a vizsgáztató (aki ült már mellette - KAPASZKODJATOK MEG), hogy lassú volt, néha feltartotta a forgalmat :)))))) A 80-as táblánál 60-nal döcögött.Ezért mindjárt kapok egy hatalmas csikizést :))

Na a lényeg a lényeg, hogy sikerült. Utána én vágódtam a kocsiba, az oktató elvitt egy "sportkunkorra", megmutatta, hogy mire figyeljek (bevásárló központ környéke, rengeteg gyalogátkelőhellyel stb..). Utána visszamentünk a parkolóba (Queensland Transport elé) és volt még pár percem a vizsgámig. Kicsivel fél 10 után indultam el, tiszta para voltam. Kb 20 perc után vége is lett, mert a vizsgáztató nagyon nézte az óráját (kávészünet). Nekem is sikerült, szintén néhány hibaponttal. Mikor elmondta, hogy először is sikerült, utána elkezdte ecsetelni, hogy mi volt hiba, meg hogy hogyan is csináljam stb.. Én csak bólogattam, meg vigyorogtam..nem tudnám visszaidézni, hogy mit is mondott :))

A lényeg a lényeg, hogy hétfőn mehetünk az irodájukba és kézhez is kapjuk egy fotózás után a jogsit :)
Most pedig összekapjuk magunkat és megyünk Surfersre pancsolni :) Este pedig a V-Tech koncertre :)

Mindenkinek szép napot!!! :))


Wednesday, January 12, 2005


Ismét nem tegnapi ez utolsó bejegyzés dátuma, dehát lassan itt is eljönnek a szürke (?) hétköznapok és annyi minden újdonság nem történik velünk.

Amit a lista és blog olvasók nagyon jól tudnak, hogy Veronika és Tib megérkeztek Brisbane-be. Mi voltunk (Bercivel és Timivel kiegészítve) a fogadóbizottság, egy szóval mi vártuk oket a reptéren. Olyan furcsa érzés volt, hogy most már mi vagyunk azok, akik másokat várnak, nem pedig fordítva. Az egész megérkezésünk bevillant, hogy milyen érzésekkel szálltunk ki a gépbol; mik voltak az elso benyomások stb... Teljesen át tudtam érezni, hogy milyen is az, amikor itt vagy, az távol az otthontól, távol minden ismerostol, családtól, megszokott helyektol..., egy teljesen új világ kapujában. Nem tudod, csak sejted, hogy mik várnak rád, hogy mikkel kell megbirkóznod és persze a nagy kérdés, hogy: "Jó lesz nekem itt?". De ugyanakkor jó érzés volt, hgy mi már ezen túlvagyunk :)

Szóval megjöttek Tibiék. Bepakoltunk a kocsikba és irány Berciék lakása. Ott dumálgattunk egész este, valamikor éjfél tájt jöttünk haza.

Másnap pedig a várva várt nap (legalábbis részemrol), mert szinházba mentünk. A Mamma Mia c. eloadásra Timivel és Bercivel. A legjobban úgy tudnám leírni, hogy ez egy komédia és musical egyvelege. Az alap story az az, hogy egy lány az esküvojére készül. Mivel az anyja egyedül nevelte fel és fogalma sincsen, hogy ki lehet az apja, ezért elhatározza, hogy kideríti és meghívja. Igenám, de az anyja naplójában három férfi is esélyesként szerepel, ezért meghívja mind a hármat titokban... Utána meg elkezd bonyolódni a történet, mindez az ABBA nagy slágerei kíséretében. A szinészek, a táncosok és az egész show fantasztikus volt, én az egész eloadás alatt borzongtam, Timi meg a könnyeivel küzdött. A végén pedig a visszatapsolás után "ABBA rucikba" beöltözve, minden szereplo a színpadon elénekelt és végig táncolt még három számot. A reflektorok a nézokre irányítva és mindenki tapsolt, táncolt, énekelt. Hozzáteszem, hogy maga a színház 2000 férohelyes, két emelettel és majdnem tele volt. Hihetetlen élmény volt :)

Majd elfelejtettem...

Nekiálltunk, hogy letegyük a vizsgát vezetésbol, de megbeszéltük, hogy azért elmegyünk egy oktatóhoz, hogy mégis mikre kell figyelni, hogy is muködik itt ez az egész. Azt kiderítettük, hogyha automatára teszed le a jogsit, akkor csak azt vezethetsz, ezért mi a kéziváltóssal akarunk levizsgázni, mert a késobbiek során Posza szeretne valami manuális "versenyjárgányt", nem jön be neki ez a nyugdíjas automata autó, ami akkor vált, amikor akar és nem úgy gyorsul mint egy Vti :)) (Ezért ha elolvassa biztosan kapok...:))
Szóval ott tartottam, hogy elmentem egy szép pénteki napon az elso oktatásra. Mit ne mondjak, a végén már nagyon örültem, hogy kiszállhatok. Szerintem akkor nem éreztem magam ilyen szörnyen bénának, amikor eloször ültem oktató mellett. O csak mosolygott, majd a végén elmondta, hogy akkor hogy is kéne a vizsgán vezetni. Eloször is felejtsem el a rutint, hogy eddig hogyan vezettem otthon - ne guruljak üresben a piros lámpánál, ne tekerjem a kormányt, csak ha mozgásban van az autó (y-nál), mindkét kezem legyen a kormányon stb... Szóval felejtsek el mindent... Itt van pár olyan dili, amire figyelnek a vizsgáztatók. Ezek mind közte voltak, miért is ne?! :) Nem elég, hogy azzal kell foglalkoznom, hogy a túloldalon közelekedek, az index helyett ne az ablaktörlot izzítsam be (amit persze elsütöttem már párszor), még minden más is hiba :) Na mindegy, túléltem az órát és az oktató is :) Posza szombaton ment hozzá. Neki persze jobban ment (autóversenyzoi véna), nem voltak olyanokkal problémái, hogy melyik oldalon is megy, viszont a rutint neki is felemlegették, na meg ki gondolta volna, hogy a sebességet sem mindig sikerült betartania??? :) Neki nem kellett többet mennie. Én voltam hétfon is, ekkor már csak arra figyeltem, hogy az összes eddig felsorolt hibát kiküszöböljem. Az oktató (David) jó fej volt, azt mondta, hogy most már sokkal jobban megy, meg látja, hogy végig arra figyelek, hogy ne rutinból vezessek, csak a jobbra kanyart ne félig kis ívben vegyem be, mert azért buktatnak. Mire lejárt az egy óra, teljesen elfáradtam a sok koncntrálástól. Még egyszer megyek hozzá, aztán ha minden igaz, 29-én megyünk mindketten vizsgázni. :)
A harmadik dolog a suli. Tegnap derült ki, hogy már csak a következo félévben tudok kezdeni, mert le kell fordíttatnom az érettségit, beszerezni a jelentkezési lapot, meg minden egyéb papírt és tizenharmadikáig, azaz holnapig kéne mindezt megcsinálni. Na sebaj, addig is megyek az LLNP-re, az advanced angol kurzusra, amire még tavaly felvettek és január 24-én kezdodik, 2 hónapos lesz, napi három óra oktatással. Aztán utána tudok jelentkezni a következo félévre.


Hát itt tartunk, ma palacsintázás lesz, jönnek át Timiék és Tibiék is. Hétvégén meg ha jó ido lesz, megyünk a beachre :)


Sunday, January 2, 2005


Eloszor is mindenkinek Boldog Uj Evet, remelem jol telt a karacsony es a szilveszter.
Kezdem en is a karacsonnyal. A szentestet edeskettesben toltottuk a parommal, feldiszitettunk egy fat (persze mufenyo), volt sutes-fozes meg ami ilyenkor szokas.:) Persze hianyoztak az otthoniak, de valamit enyhitett a dolgon, hogy telefonon beszelgettunk a szulokkel, illetve chateltunk veluk a neten keresztul (okos dolog az MSN messenger illetve a webkamera:)). Igy nem tuntek olyan tavolinak, es jol esett hogy ha nem is szemelyesen de azert lelekben egyutt karacsonyoztunk. Masnap elmentunk az Akosekkel Surfers Paradise-ra, szerintem a legjobb tangerpart a keleti parton.:) Meg karacsonykor is el lehet ferni, mert olyan hosszu es nagy, hogy a sok raero ember lokdosodes nelkul elfer. A blogon "Kepek..." cimszonal vannak fotok Surfers-rol. Nekem nem volt ujdonsag de a Melcsinek mindenfelekepp, hogy karacsonykor lemegyunk a tengerpartra mikulas sapkaban.:) A hetvege hatralevo resze pihenessel telt, maszkaltunk, es kedden is elmentunk egyet pancsolni, utana osszegyult a kis tarsasag Bercieknel dumalni egyet mert Anitanak (Akos parja) most volt a szulinapja. Ami itt nagyon pozitiv es megyszivlelendo az otthoni sok ingyenelo politikusnak, ha egy unnepnap veletlenul hetvegere esik, akkor kiadjak szabadnapkent az unnepnapokat a kovetkezo het hetkoznap. Mivel karacsony pont hetvegere esett, ezert hivatalosan unnepnapnak szamitott 27-28 (hetfo-kedd) is. Eszukbe sem jut kiszurni az emberekkel, sot, otthon meg a 24-et is ledolgoztatjak. Ez kesz rohej. Ugyan ez a helyzet a szilveszterrel is. Mivel januar 1-e szombatra esett, nem kell dolgozni hetfon.:) Azert az ilyen "aprosagokhoz" gyorsan hozza lehet szokni.:)
A ket unnep kozott ket napot dolgoztam, 31-en megint szunnap volt. A szilveszteri buli ugy nezett ki, hogy elmentunk a Lillaekhoz egy szilveszterrel egybekotott hazavato bulira. Egy szuk kis magyar tarsasag osszejott (Berciek, Rekaek, stb.), sutogettunk, bar az eleg nehezen indult be mindenfele technikai akadaly miatt.:) Lillaek uj haza eleg nagyra sikerult:) es tenyleg jol nez ki, bar a kegli berendezese meg hatravan. Ejfel elott leleptunk, mert meg akartuk nezni a belvarosba a tuzijatekot. Ehhez eleg jo helyen lakunk, eleg volt felmenni a hazunk tetejen levo teraszra, es ralattunk az egesz belvarosra, a tuzijatek pedig pont elottunk volt. Kb. ugy mintha az augusztusi tuzijatekot a Gellert hegyrol nezne az ember.:) Utana telcsi osoknek, boldog uj evet kivantunk, bar otthon meg csak akkor keszulodtek  bulira, es 9 oraval ejfel elott nem nagyon van az embernek szilveszteri hangulata.:) Utana elmentunk meg a fonokomhoz, mert ott is nagy buli volt, szinten egy nepesebb magyar tarsasaggal. Kb hajnal 5 korul sikerult is agyba kerulni, a masnapot vegigpihentuk.
Erdekes volt es egyben felfoghatatlan, hogy pont valami ilyesmit kivantam az elozo szilveszterkor, hogy itt toltsuk kint a kovetkezot a Melcsivel, es lass csodat, valora valt.:) Kivanom mindenkinek, hogy igy valjanak valora a kivansagai.:)
Ma elmentunk Bribie islandra, ez egy sziget Brisbane-tol eszakra kb 60km-re. Ott is hangulatos a tengerpart, de azert ha pancsolni akar az ember akkor Surfers.:) Most punnyadas van, holnap talan elmegyunk a Wet&Wild viziparkba, ahol szetcsuszdazzuk magunkat.:) Bar ez meg csak terv, majd holnap reggel meglatjuk mihez lesz kedvunk.
Szoval elkezdodott a 2005-os ev az uj hazankban, meglatjuk hogy fog alakulni, remeljuk hasonloan siman mennek majd a dolgok mint eddig. Ugy nez ki, Melcsi inkabb a TAFE-et valasztja a nyelvsuli helyett. Most azt probaljuk kideriteni, hogyan lehet valami tamogatashoz, osztondijhoz vagy diakhitelhez jutni, mert azert ez mar penzes dolog lesz. Igaz, meg mindig nem kerul annyioba mintha diakvizummal, nemzetkozi diakkent kezdene el. Igy 2300$ korul lesz a 3 felev, ami rendes suli, napi 8 oraban.  Jo lenne ha ezt valahogy hitelbol tudnank finanszirozni.

Ja, emlitettem mar, hogy az itteniek mennyire nem tudnak vezetni. Ez a velemenyem most csak erosodott, mert szinte be tud allni az autopalyan a forgalom, egy-ket bena miatt. Nem szamit hogy ket sav van, siman beallnak benazni a belsobe. Ha mar egy kis kanyar jon (autopalyan!) akkor lelassitanak! De nem 160-rol, hanem 100-rol 80-ra. Csak megveszik a hatalmas kocsikat es fogalmuk sincs mit bir az autojuk es hogyan kellene hasznalni. Itt mar az is szentsegtoresnek szamit, ha egy sima ketsavos uton elozni mer az ember.:) No mindegy, ezt is majdcsak megszokjuk.