Ismét nem tegnapi ez utolsó bejegyzés dátuma, dehát lassan itt is eljönnek a szürke (?) hétköznapok és annyi minden újdonság nem történik velünk.

Amit a lista és blog olvasók nagyon jól tudnak, hogy Veronika és Tib megérkeztek Brisbane-be. Mi voltunk (Bercivel és Timivel kiegészítve) a fogadóbizottság, egy szóval mi vártuk oket a reptéren. Olyan furcsa érzés volt, hogy most már mi vagyunk azok, akik másokat várnak, nem pedig fordítva. Az egész megérkezésünk bevillant, hogy milyen érzésekkel szálltunk ki a gépbol; mik voltak az elso benyomások stb... Teljesen át tudtam érezni, hogy milyen is az, amikor itt vagy, az távol az otthontól, távol minden ismerostol, családtól, megszokott helyektol..., egy teljesen új világ kapujában. Nem tudod, csak sejted, hogy mik várnak rád, hogy mikkel kell megbirkóznod és persze a nagy kérdés, hogy: "Jó lesz nekem itt?". De ugyanakkor jó érzés volt, hgy mi már ezen túlvagyunk :)

Szóval megjöttek Tibiék. Bepakoltunk a kocsikba és irány Berciék lakása. Ott dumálgattunk egész este, valamikor éjfél tájt jöttünk haza.

Másnap pedig a várva várt nap (legalábbis részemrol), mert szinházba mentünk. A Mamma Mia c. eloadásra Timivel és Bercivel. A legjobban úgy tudnám leírni, hogy ez egy komédia és musical egyvelege. Az alap story az az, hogy egy lány az esküvojére készül. Mivel az anyja egyedül nevelte fel és fogalma sincsen, hogy ki lehet az apja, ezért elhatározza, hogy kideríti és meghívja. Igenám, de az anyja naplójában három férfi is esélyesként szerepel, ezért meghívja mind a hármat titokban... Utána meg elkezd bonyolódni a történet, mindez az ABBA nagy slágerei kíséretében. A szinészek, a táncosok és az egész show fantasztikus volt, én az egész eloadás alatt borzongtam, Timi meg a könnyeivel küzdött. A végén pedig a visszatapsolás után "ABBA rucikba" beöltözve, minden szereplo a színpadon elénekelt és végig táncolt még három számot. A reflektorok a nézokre irányítva és mindenki tapsolt, táncolt, énekelt. Hozzáteszem, hogy maga a színház 2000 férohelyes, két emelettel és majdnem tele volt. Hihetetlen élmény volt :)

Majd elfelejtettem...

Nekiálltunk, hogy letegyük a vizsgát vezetésbol, de megbeszéltük, hogy azért elmegyünk egy oktatóhoz, hogy mégis mikre kell figyelni, hogy is muködik itt ez az egész. Azt kiderítettük, hogyha automatára teszed le a jogsit, akkor csak azt vezethetsz, ezért mi a kéziváltóssal akarunk levizsgázni, mert a késobbiek során Posza szeretne valami manuális "versenyjárgányt", nem jön be neki ez a nyugdíjas automata autó, ami akkor vált, amikor akar és nem úgy gyorsul mint egy Vti :)) (Ezért ha elolvassa biztosan kapok...:))

Szóval ott tartottam, hogy elmentem egy szép pénteki napon az elso oktatásra. Mit ne mondjak, a végén már nagyon örültem, hogy kiszállhatok. Szerintem akkor nem éreztem magam ilyen szörnyen bénának, amikor eloször ültem oktató mellett. O csak mosolygott, majd a végén elmondta, hogy akkor hogy is kéne a vizsgán vezetni. Eloször is felejtsem el a rutint, hogy eddig hogyan vezettem otthon - ne guruljak üresben a piros lámpánál, ne tekerjem a kormányt, csak ha mozgásban van az autó (y-nál), mindkét kezem legyen a kormányon stb... Szóval felejtsek el mindent... Itt van pár olyan dili, amire figyelnek a vizsgáztatók. Ezek mind közte voltak, miért is ne?! :) Nem elég, hogy azzal kell foglalkoznom, hogy a túloldalon közelekedek, az index helyett ne az ablaktörlot izzítsam be (amit persze elsütöttem már párszor), még minden más is hiba :) Na mindegy, túléltem az órát és az oktató is :) Posza szombaton ment hozzá. Neki persze jobban ment (autóversenyzoi véna), nem voltak olyanokkal problémái, hogy melyik oldalon is megy, viszont a rutint neki is felemlegették, na meg ki gondolta volna, hogy a sebességet sem mindig sikerült betartania??? :) Neki nem kellett többet mennie. Én voltam hétfon is, ekkor már csak arra figyeltem, hogy az összes eddig felsorolt hibát kiküszöböljem. Az oktató (David) jó fej volt, azt mondta, hogy most már sokkal jobban megy, meg látja, hogy végig arra figyelek, hogy ne rutinból vezessek, csak a jobbra kanyart ne félig kis ívben vegyem be, mert azért buktatnak. Mire lejárt az egy óra, teljesen elfáradtam a sok koncntrálástól. Még egyszer megyek hozzá, aztán ha minden igaz, 29-én megyünk mindketten vizsgázni. :)

A harmadik dolog a suli. Tegnap derült ki, hogy már csak a következo félévben tudok kezdeni, mert le kell fordíttatnom az érettségit, beszerezni a jelentkezési lapot, meg minden egyéb papírt és tizenharmadikáig, azaz holnapig kéne mindezt megcsinálni. Na sebaj, addig is megyek az LLNP-re, az advanced angol kurzusra, amire még tavaly felvettek és január 24-én kezdodik, 2 hónapos lesz, napi három óra oktatással. Aztán utána tudok jelentkezni a következo félévre.

Hát itt tartunk, ma palacsintázás lesz, jönnek át Timiék és Tibiék is. Hétvégén meg ha jó ido lesz, megyünk a beachre :)