Gold Coast Maraton 2007

Tulvagyunk a hetvegen ami eleg mozgalmasra sikerult. Tegnap sikerult lekuzdeni (ismet) a Gold Coast maratont, ezert ma a szokasos santikalas es punnyadas van.:)

Meg szombaton lementunk Surfersre, inditottunk egy kis bevasarlassal a Harbour Townban, par ruhadarab beugrott a kocsiba meg nemi kaja, bar azzal igyekeztunk vigyazni mert nem szerettem volna tele hassal futni masnap.

A szallas turheto volt, vegulis csak aludni mentunk mert masnap koran kellett kelni (nagyon koran:)). Melcsi persze nem birta ki fozes nelkul, ezert tenyleg vigyazni kellett hogy ne kajaljak be, amit eleg nehez volt megallni.

Masnap hajnalban koran keles volt mert a mi versenyunket 6:50-kor lottek el. Hajnalban pakolas es indulas a helyszinre ahol a szokasos szervezettseg volt, parkoloba rendesen beiranyitottak, nem kellett tulekedni, stb. Persze izgultam mar napokkal elotte, mert fogalmam sincs hogy birom, sikerul-e a tervet teljesiteni, meg egyebkent is ilyenkor a szokasos verseny elotti izgalom elfogja az embert, meg akkor is ha csak magammal fogok versenyezni meg az oraval. A cel 4 es fel ora alatt futni, vagy legalabbis valahogy bevonszolni magam ennyi ido alatt. Megvolt a szokasos bemelegites, es epp csak hajnalodott amikor indultunk 6:50-kor. Az egesz esemenyen tobb mint 16 ezren vettek reszt, ebbol 2700-an indultak a maratonon, a tobbiek felmaratont, vagy rovidebb tavokat futottak, de volt 7km-es gyaloglas is. Felszereltem magam egy mp3 lejatszoval es a mar szinte szokasossa valt kb. 5 oranyi Hofi kabareval, es nekivagtunk. Melcsi persze lelkesen integetett a rajtnal.:) Az elso kilometerek meg lazan, virgonckodva teltek, bar probaltam beosztani az eromet. Volt egy azsiai kinezetu futo  (egyebkent beloluk sok volt, es a vegen japan nyerte a versenyt) aki nem tagadva le szarmazasi helyet, fenykepezogeppel indult neki a tavnak.:) Ez meg csak rendben is van, de szinte minden latvanyosabb helyen vagy ha latott egy mokas szurkolot megallt fenykepezni. Nem tudom ezt meddig csinalta mert elmaradt hamar, de eleg sokaig tarthatott mire fegig fenykepezgette a 42km-t.:)

Az elso 30km meg egesz jol ment, ott a Melcsi vart egy kis frissitovel. Neki sem volt egyszeru, mert kb 4km-t kellett odaig gyalogolni, es persze vissza ugyanennyit a celig. A vege mar nehezebb volt, es szinte egyenkent szamoltam a kilometereket, de valahogy lassabban jottek a tablak, vagy csak tul messze raktak oket egymastol.:) De sikerult rabirni magam hogy ne alljak meg egyszer sem es igy valahogy csak eljutottam a celig. A celban mar egy kis magyar csapat vart es biztatott az uccso metereken, ezuton is koszonet erte! Vegulis sikerult a terv es meglett 4:30-on belul a 42km, pontosabban 4 ora 27 perc. Tudom, nem egy vilagcsucs ido, de nekem majdnem az volt.:) Allitolag most ez nem viselt meg annyira kulsos szemmel mint tavaly, legalabbis nem voltam annyira lepukkanva. De en ezt valahogy maskepp ereztem, kicsit rogyadoztak a labaim es meg ma is (masnap) mintha ket tuskon jarnek.:) Reggel a fonokom meg is jegyezte, hogy o mar attol elfaradt hogy ramnezett.:)

Szoval a futas letudva, most mar lassan pakolunk es keszulunk az utra hazafele, hetvegere mar otthon leszunk.... :)

Megerkezett

Es vegre... ma megkaptuk a varva vart papirocskat, van kengurus ausztral utlevelunk...:) Szep kek, ozzy cimerrel. Igazabol nem nagyon fogtam meg fel, hogy idaig sikerult eljutni. 7-8 evvel ezelott amikor eloszor voltam kint, akkor csak sovarogva forgattam az ozzy utlevelet ha eppen kezembe akadt egy. Mit nem adtam volna erte, ha egyszer nekem is lenne egy ilyenem... gondoltam, es eszembe sem jutott, hogy egyszer, valamikor majd nekem is lesz... Es lon, lett.:)

Mt Cotton - Bed & Breakfast es utleveligenyles

Eloszor is koszonjuk a sok gratulaciot az allampolgarsaghoz, tenyleg jol estek. Most persze ilyenkor azt kellene mondani illendosegbol hogy "aaaa.... semmiseg volt". De ezt most nem mondjuk mert szamunkra eleg nagy dolog volt idaig eljutni, nem volt egyszeru es voltak nehez pillanatok amiket elmondani konnyu, viszont atelni mar annal nehezebb. Biztos vannak olyanok, akikben egy kis irigyseg is felmerul, hogy "de jo nekik", ami persze ertheto, de nem szabad elfelejteni hogy mindez mivel is jart. Mindenesetre orulunk hogy sikerult idaig eljutni es ez a lenyeg.:)

Az avatasunk utan elmentunk egy kis erdei panzioba, egyreszt megunnepelni eme esemenyt, masreszt ezt kaptuk ajandek "naszutkent" az itteni kis csapattol meg tavaly. Vegulis ez egy kis magan haz volt egy erdei birtokon a hegyoldalban, ahol kiadtak szobakat a vendegeknek. Kiderult nekunk az elnoki lakosztaly "jutott", volgyre nezo kilatassal. :) Ritkan volt alkalmunk ennyire szep kornyezetben pihenni, az elejen csak percekig bambultuk a kilatast. A hazigazda megkerdezte mit kerunk vacsira, ugyanis ok foztek rank, es az egesznek eleg csaladias hangulata volt. Setaltunk egyet a kornyeken a vacsora elott, es este 7 korul erdore nezo teraszon szolgaltak fel a kajat (kardhal, barramundi, hazi mango fagyi stb), gyertyafeny, bor, no meg a fakon maszkalo posszumok kisereteben.:)

Meg delutan feltunt egy kisbusz fele jargany a haz elott, kocsi hatuljaban agy es benne egy fiatal par. Kerdeztuk, hogy ebben laknak, mondtak hogy igen. Kicsit furcsalltuk, de nem nagyon kerdezoskodtunk. Kesobb kiderult, hogy egy francia par volt, akik ezzel a kisbusszal jarjak korbe Ausztraliat, es a szallasert, ellatasert csereben meloznak. Mikor mi ott voltunk, akkor nemi kerti es konyhai munkaert kaptak kajat, furdoszobat es parkolhattak az udvaron. Jo volt olyan emberekkel talizni, akik szerintem batrabbak mint mi mert pusztan kalandvagybol nekivagnak az orszagnak, es lehet hogy azt sem tudjak este hol alszanak.:)

A kovetkezo heten az utlevelet kellett elintzni, ami csak elsore tunt egyszerunek. Kezdodott az egesz a fenykepekkel. Lillaek tapasztalatai alapjan jol korbejartuk a temat, hogy milyen fenykepet fogadnak el az utlevelhez, mert nekik sem volt egyszeru. Ugy terveztuk, hogy mi majd csinalunk magunkrol fenykepet, kinyomtatjuk es majd azt beadjuk. Mikor minden infot osszeszedtunk, berendeztuk az egy szem hasznalaton kivuli szobat fotos muteremnek. Fogtuk az Ikea-s allolampat, olvasolampat, fotoallvanyt, kisszeket, es mar kesz is volt a muterem.:) Csinaltunk par fotot egymasrol, ugras a szamitogephez, Photoshop elindit, nezzuk mit is tudunk kihozni az eddigiekbol. Mar az elso kepeknel kiderult, hogy a lampakat rossz helyre tettem, de mire jo a Photoshop ha nem erre, probaltam a kepembol kihozni valami utlevelbe valot. Kb. ket orai szuttyoges utan feladtam, es abban maradtunk hogy masnap bemegyuk csinaltatni rendes utlevelkepet, mert nem er ennyit az egesz.:) Azt nem tudtam eldonteni, hogy mi volt a baj, rossz volt a kep, bena vagyok a fotozashoz, nem ertek a Photoshophoz, vagy egyszeruen adott az alaptema (az arcom) es ebbol nem lehet kihozni tobbet.:) Valoszinu mindegyik tenyezo bejatszott.:)

Masnap bementem a postara ahol csinaltattam fenykepet, gondoltam mivel ugyis ott kell leadni az utlevelkerelmet, csak nem fognak belekotni a sajat maguk altal csinalt kepekbe.:) Ja, csak roviden hogy mi is kell az utlevel kerelemhez, hatha hasznos lehet a utanunk kovetkezoknek. A kerelmeket a postan lehet beadni, a szukseges nyomtatvany szinten ott lehet kerni, bar altalaban csak ki van rakva es el kell hozni belole. Lehet az egesz cuccost a neten keresztul is, de akkor sem lehet a postat kikerulni. Nagyobb postakon kulon kis ablak van ahol ezeket be lehet adni, a kisebb helyeken kulon idopontot celszeru kerni.

A kovetkezo dolog a fenykep, ami szabvanyos meretunek kell lennie (3,5x4,5cm) nem lehet rajta vigyorogni, rolam meg a szemuveget is levetettek. A neten volt fenn egy csomo info, hogy mi az amit elfogadnak, sot kulon utlevelkep keszito progikat le lehet tolteni. Mert az is meg van adva hogy a kepen mekkoranak kell lenni a fejunknek, es ezekkel a programokkal lehet a tojast (adott esetben a fejet jelkepezi:)) tologatni a kepen belul.  A csaj a postan kulon sablonnal leellenorizte, hogy a fejunk megfelelo meretben es helyen van rajta a fenykepen. Ha a foto rendben akkor fel kell hajtani egy olyan szemelyt aki mar ausztral allampolgar, nem csaladtag, nem lakik velunk es van ausztral utlevele. O olyan referencia vagy kezes fele. Neki ala kell irni a kervenyunket es az egyik fenykepet, amivel igazolja hogy en vagyok megorokitve a foton. Ha ez megvan akkor meg par papirt ossze kell szedni, igazolni kell az allampolgarsagot, ami esetunkben a ceremonian kapott igazolas, valamint a szemelyazonossagot, ami lehet a jogsi, medicare kartya (itteni TB kartya), masik utlevel, hitelkartya stb. Ha mindez megvan, akkor be kell talpalni a postara es leadni. Altalaban 10 munkanap alatt megvan az utlevel, de lehet kerni surgossegit, akkor ket nap. Az utlevel nem olcso, fejenkent majdnem 200$, ha surgosen kerem akkor meg plusz 70$. Roviden ennyi.

Hetvegen a hasunkat kenyeztettuk, pentek este nalunk volt marha illetve gombaporkolt, tarsasag kellokepp megtomte magat, majd masnap egy ismeros magyar parnal tartottak hazbucsuztatot, ahol szinten lajtos menu volt, langon sult fasirt, toltott kaposzta, brassoi, mindezt bogracsban, tuzon fozve. Vasarnapnapra ugyis megeheztunk, ennek oromere Zsuzsieknal volt csulkos bableves es palacsinta.:) Alig gyoztem lefutni ezt a csekely kaloria adagot.

Hetkozben izgultunk, hogy mikor kapjuk meg az utlevelet, de meg nem akart megjonni. Hetvegen ismet kozos progi, Zoli 30-adik szulinapja, ezuton is gratulalunk megegyszer neki. Szoval zajlik az elet, es nem uncsi, valahogy mindig talalunk alkalmat hogy ha masra nem is de egy duma partyra osszejojjon a tarsasag. Remeljuk ezt megtartjuk jo szokaskent sokaig.:)

Ausztral allampolgarok lettunk

Ismet nagy esemenyen vagyunk tul. Megkaptuk az ausztral allampolgarsagot!:) Vegulis elertuk azt amiert ebbe az egeszbe belevagtunk, no nem magaert a papirert, hanem mostmar tenyleg egyenrangu allampolgarkent kezelnek minket.

Jogilag kettos allampolgarok vagyunk mert nem veszitjuk el a magyar allampolgarsagunkat. Legfeljebb mindenhova ket utlevellel kell rohangalni... de ez most kit erdekel..:) Mar csak a kengurus utlevel van hatra, amit a heten meg kell csinaltatni, mivel a hazautazasunkhoz mar szukseg lesz ra. A magyar utlevelben levo PR vizum az allampolgarsaggal ervenyet vesztette es ezzel mar nem tudunk ki es beutazni az orszagba.

Par szot a ceremoniarol. A hetvegen unnepeltuk a kiralyno szuletesnapjat, ezert hetfo is munkaszuneti nap volt. Az avatast altalaban valamilyen unnepi esemenyhez szoktak kotni, es ez epp kapora jott. Tovabba a heten tartottak a Queensland Week-et illetve junius 6-an a QLD Day-t unnepeltek, ugyanis 1859-ben ezen a napon irta ala Viktoria kiralyno a "Letters Patent"-et, azaz a "kivaltsaglevelet", Queensland kulonvalasat New South Wales-tol. Ugyanezen a napon egy Kiralyi rendelet altal megkapta a sajat alkotmanyat. Queensland onallo kolonia lett, sajat kormanyzoval, kijelolt torvenyhozo tanaccsal es valasztott torvenyhozo gyulekezettel.

Vasarnap reggel 9-kor kezdodott az unnepseg Brisbane belvarosaban egy parkban (Roma Street Parkland), ahol felallitottak egy magyobb satrat, kis emelvennyel, diszitessel stb. Mint kiderult majdnem 600-an voltunk akik ott es akkor megkaptak az allampolgarsagot, de gondolom Brisbane mas keruleteiben is rendeztek hasonlo unnepsegeket. Mar reggel 8-korul oda kellett menni mert regisztralni kellett illetve elore megkaptuk az igazolast hogy allampolgarok vagyunk, egy szep nagy boritekban, meg kaptunk par aprosagot (alma, kituzo stb). 9-kor elkezdodott a ceremonia, jottek a helyi eloljarosagok, stb. az emelvenyen volt egy nagy ozzy zaszlo, az ausztral cimer es az angol kiralyno fenykepe. Ugyis ot unnepeljuk, es vegulis o a "fonok" Ausztraliaban, mivel az orszag hivatalosan az angol kiralyno fennhatosaga ala tartozik. Az persze ne zavarjon senkit, hogy a tenyleges szulinapja aprilis 21-en van... ha jol tudom.:)

Szoval jottek a szokasos beszedek, es felvonult a szinpadra egy kinai korus es elkezdett kinai nyelven enekelni. Mi egymasra neztunk es nem igazan ertettuk hogy egy ausztral allampolgarsagi ceremonian miert kell kinai korusnak kinaiul enekelni?!:) Szeretek zenet hallgatni de alapvetoen botfulem van a zenehez, es inkabb neha visitasnak es nyekergesnek tunt amit eloadtak. Kerdeztem a Melcsit, hogy ennyire botfulem van vagy tenyleg neha hamisan nyekeregnek. O is megerositett (megis jobb fule van ehhez...:)) hogy valoban neha hamisak voltak. Szoval nem voltak a topon, de lehet hogy kinai nyelven nyekeregve kell enekelni.:) De nem foglalkoztunk tul sokat veluk, vegulis allampolgarok leszunk vagy mi a szosz.:) A kis magyar barati kor is megtalalt bennunket az unnepseg alatt, volt integetes, fotozas meg zaszlolengetes. Ezuton is megegyszer koszi mindenkinek akik eljottek es gratulaltak nekunk.

Az unnepseg utan meg dumalgattunk egy kicsit, beultunk egy kavera/forro csokira ott a parkban egy kozeli kis csehoba. Mire vegeztunk, mar eleg szep szammal jottek az emberek foleg gyerekkel, mert unnepnap leven amolyan majalis fele volt, kajaval, gyerekprogramokkal stb. Meg maga Peter Beattie (QLD miniszterelnoke) es felesege is feltunt a jarokelok kozott, mellozve a ketajtos szekreny testoroket, ugyanugy setalgatott ott, mint barki mas...

Mi pedig indultunk haza pakolni, mert meg tavaly kaptunk a tarsasagtol egy egy ejszakara szolo kupont vacsoraval egy helyes kis erdei vendeghazba (Mount Cotton Guesthouse), amolyan "mini naszut" felet, es most jo alkalom volt felhasznalni, elvegre unnepelunk es masnap ugysem kell melozni.:)

Zajlik az elet

Mostanaban a szocialis eletunkre nem lehet panasz, talalkozok, osszejovetelek, barati vacsik es kirandulasok erik egymast. Jartunk Renanal es Gus-nal (Gus szulinapjat unnepeltuk) egy jo kis BBQ vacsin. Finom steak-et es kolbaszokat sutott, mig mi szurcsolgettuk a mar szokasossa valt caipirinhat :)

Mostansag hetkozben is neha osszefutunk a csajokkal egy "gyors" dumapartyra a varosban. Altalaban egy jo kis kave/forrocsoki, jeges csoki - ki-ki izlesenek megfeleloen mellett ucsorgunk es jokat beszelgetunk. Jok ezek a beszelgetesek, mert a rohano mindennapokban mindig jol esik egy kis traccsparty, megbeszelni, hogy kivel mi tortenik, hogyan cseperedik Beni, mik tortennek a munkahelyeken stb.. tema mindig akad :) 

Par hete nalunk volt egy hirtelen otlettol vezerelve langosparty. Rengeteg langos lett, alig gyoztuk betermelni. Jo kis fokhagymasan, tejfol + sajt kisereteben. Most, hogy jonnek a huvosebb nappalok, ejszakak elokerulnek a tarsasjatekok, hazimozizasok stb.

Ket hete egy igen vidam telefonhivast kaptam, Betti volt az.. megkaptak a PR-t (Permanent Resident statusz), mostantol mar egy sokkal nyugodtabb eletet elhetnek es igy azert mar egyszerubb tervezniuk is. :) Kulon jol jott ki, hogy Zolinak par napra ra volt a 30. szuletesnapja, amit penteken meg is unnepeltunk a Story Bridge nevu etteremben. A fiuk Guiness Pie-t rendeltek, Lilla es en pedig grillezett barramundit. Minden nagyon finom volt. Bettivel bevallaltunk 1-2 margarita koktelt is, amit istenien keszitettek el. A fiukat lenyomva, mi meg rendeltunk desszertet is, ami igencsak finom volt, bananos-pekan dios-kakaos suti vaniliaszosszal. :)

Masnap kirandulni voltunk, az uticel Mount Tamborine volt, ami Brisbane-tol delre a Gold Coaston van csak nem a tengerparton hanem bent a hegyes reszek fele. Eloszor a falucskat neztuk meg, termeszetesen nem kihagyva a kakukkos hazat ami egy nemet stilusban epult orabolr. A falon mindenhol kakukkos orak voltak, amig bennt voltunk  tobbszor is kakkukoltak :) De volt ott meg millionyi mini Pinokkio,  tobb ezer dollar erteku ingaora, kulonfele fakbol es mintakkal. Utana betertunk a "fudge" boltba, ahol televasaroltuk magunkat edesseggel :) Mikor kimaszkaltuk magunkat es Beni vegigtologatta a vadiuj domperet a setalo utcan, kocsiba pattantunk es meg sem alltunk az elso BBQ lehetosegig... aztan megalltunk a masodiknal is, mivel az elso nem mukodott. Ezek szabadteri sutohelyek es gazzal vagy villannyal mukodnek. Kapcsolgattuk, leheltuk, meg ra is tenyereltunk de csak nem akart meleg lenni. Igy kozelebb is kerultunk a vizeseshez, amit eredetileg megszerettunk volna nezni. Kipakoltuk a piknik kosarunkat es sutogettunk, mert hat ehesen nem lehet nekivagni a hosszu turanak :) Mikor leultunk enni, figyelmesek lettunk az eddig bekesen kukkolo kookaburrakra, akik egyre csak gyulekeztek korenk. Eddig ugy neztunk rajuk mint "de edes, es meg kacagnak is". De nemsokara megvaltozott a velemenyunk. Sunyin kozelebb jottek, majd lecsaptak az asztalon hagyott kajara, pofatlanul felkapva az asztalrol a kolbaszdarabkat... Jo kis ijedelmet okozott, mivel centikre az arcunktol csapkodott a szarnyaival. A kovetkezo akciojanal, amikor szinten nem figyeltunk elegge, mar mohobb volt, egy egesz steak-et emelt el, kiboritva kozben az uditot, szegeny Bettinek meg a szemebe is belecsapott a szarnyaval... Na ezt mar nem neztuk tetlen, Posza odaszaladt, hogy elkergesse, de meg sem moccant.. kicsit eroszakosabbnak kellett lenni (nincs mit szepiteni de bele kellett rugni), mig vegul a steak nelkul tavozott a madar... :))) Mi pedig osszecsomagoltunk es nekivagtunk a turanak. Kb 10 percig tartott, mig leertunk a vizeseshez. Eleg konnyen megkozelitheto volt. Nagyban fotoztunk, mikozben Zoli telefonja egyszercsak belepottyant a rock poolba (~sziklas medence szeruseg, tele vizzel)... persze ehhez kellett nemi vihancolas is. Nem volt mit tenni, nagy mosolygasok es mutogatasok kozepette Zoli bement a jeghideg vizbe a telefonja utan. Nemi keresgeles utan megtalalta es csodak csodajara mukodott.:) No azert nem rogton, mert azert "beteg" volt szegeny, mert nem nagyon szereti a vizet. (Azota kiszaradt rendesen es jobb, mint uj koraban - a szerk.)
A jol sikerult multheti kirandulas oromere ma ismet elindultunk, a tippet, hogy mit nezzunk meg Scott-tol (Posza kollegaja) kaptuk. Cedar Creek a becsuletes neve (eszaki oldal). Scott mondta hogy ez egy magan terulet de be lehet menni es meg lehet nezni a vizesest. Mivel nem szednek belepot, maskor szokott kinnt lenni egy ugynevezett "lelkiismereti persely", oda lehet adakozni, mindenki belatasa szerint. Most ezt nem talaltuk meg, de azert ez nem tartott vissza minket, hogy bemenjunk. Az utvonalterv szerint addig kellett menni amig vege nincs az utnak, ott leparkolunk

es gyalog megyunk tovabb. Ut veget elertuk, ahol is egy csukott kapu volt, mellette nagy tabla hogy maganterulet, es nem lehet belepni a pornepnek.
Ez eddig rendben is van de csukott kapurol nem volt szo... Telefon Scottnak, hogy mi a palya ilyenkor.... persze a "vilag vegen" az erdoben a telefon nem mukodott. Gondoltuk, csak bemegyunk es valakit megkerdezunk, hogy legyszi-legyszi-legyszi, mi lenni magyarok, es nezni vizesest.:) Posza elindult Lillaval terepet felderiteni, majd kis ido mulva Posza visszajott, hogy a kornyeken egy lelek sincs, vizeses viszont tenyleg van. Magahoz a vizeseshez egy par perces seta es egy kicsit meredek ut vezetett. Mikor leertunk, hatalmas sziklak alltak az utunkat, de nem fogtak ki rajtunk, mindenki sikeresen vette az akadalyokat es felmasztunk a legtetejere a vizesesnek. Nem mondom, eleg huvos volt, de akkor a maszas utan nem igazan ereztuk :) Miutan kigyonyorkodtuk magunkat a latvanyban, visszaindultunk a kocsikhoz. Irany a kozeli park, ahol lattunk BBQ-t. Jokat ettunk es beszelgettunk, mikozben kookaburrak sasoltak (most nem csaptak le), kakadu csapat rikoltozott a kozeli fakon :) Ahogy kezdett sotetedni, mi is osszecsomagoltunk es hazaindultunk. Igencsak huvos ido volt, hazaerve meg fel oraig a puloverben es dzsekiben ultunk.. De mostmar itt a felmentosereg... lassan kesz a forraltbor :))

Par gondolat

Csak par gondolatot szeretnek hozzafuzni a Harbour Town-ban tortent bevasarlassal kapcsolatban. Nem tudom emlitettem-e mar, de megint keszulok a Gold Coast maratonra, no ne gondolja senki hogy hu de nagy futo vagyok, inkabb csak a kihivas miatt vagok bele immar negyedszer. Mar annak orulok ha valahogy bekuzdom magam a celba, nem sokan tudnak versenyre kelni a csontfekete afrikai futokkal, akiknel eleg egyszeru volt az edzesterv: futni az oroszlan elol ahogy csak tudok, kulonben megesz.:) A lenyeg, hogy ideje volt valami uj futocipo utan nezni, mivel a regi mar eleg viseletes volt, van benne 1-2 ezer km az elmult evek edzeseibol kifolyolag. A Harbour Town egy outlet kozpont, olyasmi ami otthon is van mar, boltok illetve bolthalozatok kiviszik az el nem adott cuccaikat es olcsobban eladjak. Beugrottam a Nike-ba hatha van valami jo cucc. Otthon konnyu dolgom volt mert volt aki megmondta, hogy futashoz milyen cipo lenne jo (az erintett vegye magara...:)), de itt nem volt ilyen okos sugom, ezert az eladohoz fordultam, hogy mi az abra. Kerdezte hogy mire kell a cipo, mondtam hogy futashoz, nem csak parkba setalgatashoz. Masik kerdes, hogy hosszu tavra-e, mondom hogy oleg hosszura. Eleg jol eldumaltunk es megemlitette hogy van egy kollegaja aki szinten maratoni futo, komolyabban nyomja mint en, es mindjart szol neki, talan o jobban tud a temahoz szolni. Jott is a srac, vele is eldumaltam, es segitett jo cipot valasztani, ami eddig be is valt, elkoszontunk egymastol es sok szerencset kivant a futashoz. Mikor megyek a penztarhoz, es epp fizetnek, akkor a srac visszaad egy marek penzt hogy azt tegyem csak el, mert kaptam arkedvezmenyt. Persze en neztem maflan, hogy minek meg miert, o meg csak mosolygott. A szamlabol aztan kiderult, kaptam 30% "dolgozoi" kedvezmenyt.:) Gondolom szolidaritasbol, vagy mert tudta a srac hogy mennyi a nevezesi dij:), ledumalta a penztarossal hogy annyit szamlazzanak mintha o vette volna. Persze orultem neki, es nagy vigyorral jottem kia boltbol, a cipo nem volt egy olcso kategoria es abbol azert nem volt keves 30%.:) Ez is csak egy pelda, hogy az ozzik neha meg igy 2 es fel ev utan is tudnak meglepetest okozni a hozzaallasukkal es a mentalitasukkal.

Anitaek kozben hazamentek, es eleg furcsak volt a kegli, mert par het alatt megszoktuk a nyuzsit. Ok epsegben hazaertek, remelem nem unatkoztak nagyon amig itt voltak.:) Persze mi sem unatkoztunk utana, szerveztek egy kis talakozot a Magyar Hazban az itteni magyar kozossegnek, ami mar a masodik ilyen esemeny volt, az elsore nem tudtunk elmenni, de gondoltuk beugrunk, kivancsiak voltunk milyen a hangulat meg egy csomo embert nem ismertunk. Az egesz program delutan kezdodott foleg a gyerekeknek, kis jatszohazzal, meg gyerekprogramokkal. Kb. 4 korul kiertunk es akkor meg maradt langos es gulyas.:) Osszefutottunk par "frissen" erkezett hazankfiaval, volt aki dolgozni jott, volt aki hasonlo cipoben jart mint mi 2 es fel evvel ezelott, most indult neki az uj eletenek itt Ausztraliaban. Remelem mindenki meg fogja talani a szamitasat, mint ahogy mi is. Erdekes hogy sokan ugy koszontek rank mint regi ismerosre, pedig sosem lattuk egymast azelott. Utolag kiderult hogy a blogon es emilen keresztul szinte ismeroskent tudtuk kezelni egymast.:)

Estefele kezdett jobban osszejonni a tarsasag, a buli amolyan nosztalgia diszkonak volt meghirdetve, es fogalmunk sem volt, mi sul ki belole. Eredetileg ugy terveztuk hogy kajalunk egy jo gulyast, dumalunk egyet es majd hazajovunk. A terv be is valt, csak a hazamenetel hajnali 2 korul jott ossze.:) Valahogy eldumaltuk az idot, a csajok meg inkabb eltancoltak.:) Jo volt a hangulat es a zene is, esutolag be kell vallanom, kellemesen csalodtunk az egesz buliba. Jo volt megszervezve (ezuton is koszonet a szervezoknek) es a tarsasag is vette a tempot. Engem is probaltak ravenni par tanclepesre, de sikerult eltitkolni a "remek" tanctudasom nagy kuzdelmek aran.:) Szoval meg probalkozni kell, hogy valahogy ravegyenek a tancolasra, es kihozzak belolem a bujkalo Fred Astaire-t.:)

A buli szombaton volt, vasarnap valahogy sikerult kipihenni magunkat, hetfon pedig Rekaek szerveztek egy kirandulast Mount Coolum-ra. Ja, nem azert mert hetfon szeretunk logni a melobol (illetve szertunk logni de ez mas kerdes.:)), hanem mert hosszu hetvege volt a munka unnepe miatt. Ez fent van eszakon, kb 80km-re Brisbane-tol, egy nagy "pukli" a sik tengerparton. Nevezzuk kis tulzassal hegynek, amit mar sokszor megcsodaltunk utkozbe, de sosem gondoltunk ra hogy felmenjubk a tetejere. Reggel talizott a kis csapat a hegy toveben es a terkep szerint kb. 800m-es ut volt fel a tetejere. Ez nem tunt soknak, bar egy masik felirat azert elgondolkodtatta a tarsasagot, miszerint tapasztalt turazoknak ajanlottak. Mikor felertunk akor mar tudtuk hogy miert.:) Kb. olyan volt mintha 800m-en keresztul lepcsozne az ember, neha fel meteres lepcsofokokkal, az eleje meg OK, de utana tenyleg a sziklakon kellett felfele kapaszkodni. Mire felertunk mindenki furcsak vette a levegot.:) Melcsi es a Timi kicsit le is maradtak de a vegen ok is szerencsesen felertek. Viszont a kilatas karpotolt a sok lihegesert. Nem messze volt tolunk egy repter es szinte felulrol lattuk a leszallo gepeket. Lefele mar egyszerubb volt, bar ott is lihegett a tarsasag. Utana kerestunk egy tengerparti BBQ helyet, ahol a hozott kajat meg tudtuk sutni es a jol sikerult nap vegere egy kis fagyizas is belefert. Mondani sem kell, hogy estere ugy doltunk be az agyba mint egy zsak.:)

Kovetkezo heten Berciekhez voltunk hivatalosak egy kis sutogetesre es dumapartira. Regen voltunk naluk es eleg otthonosan berendeztek a keglijuket miota utoljara lattuk. Teritett asztal vart, es az egesz ugy nezett ki mint egy kiallitason olyan szepen meg volt csinalva. Sajnaltuk is "osszekoszolni" kajaval a teriteket, de vegulis a gyomrunk es sok jo kaja erosebb volt a szeperzekunknel.:) Ott is tok jol eldumaltuk az idot, valamikor este keveredtunk haza.

Masnap melo es a szokasos verkli...

Ja, melo. Igertuk hogy irok valamit az uj melorol, bar mar nem is annyira uj, mivel most jart le a 3 honapos probaido. Azt hiszem irtam mar, hogy marciustol uj munkahelyen vagyok, persze ez nem ment ilyen egyszeruen, mert ezt megelozte egy csomo interju es rohangalas. Sikerult egy sokkal nagyobb ceghez bekerulni mint rendszermernok, komolyabb munka es persze jobb fizu.:) Itt nem kell rohangalni ugyfelekhez, hallgatni a sokszor hajmereszto problemaikat, hanem bent ulunk egy irodaba a nap nagy reszeben, es sokkal nyugisabb az egesz. Persze a kezdeti idoszak azert itt is mozgalmas volt. A regi munkahelyen azert mar sikerult megszokni az ugyfeleket, es a nagy reszukkel tok jo volt a kapcsolatom, de sokszor untam a sok rohangalast. A vegen mar nem igazan volt agymunka az egesz. Es meg ami lenyeges, hogy az uj ceg itt van bent a belvarosban, ulok egy folyoparti felhokarcoloba a tobb ezer "city workers"-el egyutt, es en is egy vagyok a sok "irodakukac" kozul.:) Reggel csak felulok a kompra, es atjovok a folyo masik oldalara, este pedig a melohelyen atoltozok, a cuccomat bedom egy hatizsakba es nemi kiterovel hazafutok, igy le is van tudva a napi edzes. Eleinte kicsit furcsa volt, de utana lattam hogy sokan csinaljak akik viszonylag kozel laknak a munkahelyukhoz, hogy atoltoznek az irodai "kimonojukbol" es haza futnak/gyalogolnak/bicikliznek. Igy mar nem is volt annyira ciki.:) De persze az is hozza tartozik, hogy sok a kerekparut es gyalogut meg a belvaros kornyeken is es ugy van kialakitva hogy ne a ketszer harom savos ut kozvetlen kozeleben gyalogolni. Ez otthon a belvarosban eleg maceres lenne... 

Latogatoink voltak...

Azt mar emlitettem, hogy baratnom megerkezett hozzank.. de most ujabb fovel bovult a "csapat" :) Anyukaja (Andi) is meglatogatott minket, Husvet utan erkezett. Ezalatt a par het alatt meg sem alltunk joforman :)  
Jartunk az Australia Zoo-ban, ahol lathattuk Bindi (Steve Irwin kislanyat) show-jat es Terri (Steve felesege) illetve Wes (allatkert igazgatoja) krokodil eteteset is. Emellett szamos mas attrakcio szorakoztatta a nezoket, a madarbemutatotol kezdve a kigyok ismerteteseig. Jo masfel, ket oras show volt. Sokszor bevontak a kozonseget is, csapoltunk es enekeltunk is boszen :)

"Megmasztuk" a Q1-t is :) A Q1 a vilag legmagasabb lakoepulete (78 emelet) a maga 323 meterevel. Ausztralia leggyorsabb liftjevel rendelkezik, 9 metert halad masodpercenkent. Pillanatok alatt feljutottunk az epulet tetejen levo "Observation deck"-re, ahol alaposan korul lehetett nezni. Gyonyoru latvany tarult elenk, Surfers Paradise egyeb toronyhazai eltorpultek alattunk. Jo idonk volt, messzire el lehetett latni. Egyik iranyban a varost es a lagunakban megbuvo milliokat ero hazakat, mig a masik oldalon az ocean vegtelen kekseget csodalhattuk. Az egyik teremben vetitettek egy rovid dokumentumfilmet arrol, hogy hogyan epult a Q1 es hogy par tiz evvel ezelott milyen is volt az elet Gold Coaston. Erdekes film volt, sokszor meg fekete-feher kepkockakkal :) Miutan kibameszkodtuk magunkat es csinaltunk millioegy kepet, beultunk a teton letesitett kavezoba. Sokaknak az a program, hogy kisestelyibe feloltozve csapatostol felmennek  naplementekor es pezsgoznek, iszogatnak :) Gondolom eztan egy hangulatos etteremben koltik el a vasorat, vagy mennek casinozni :) Meg csinaltunk parszaz naplementes kepet is, aztan leszaguldottunk a lifttel :)

Egy masik alkalommal Noosa-ra vittuk a vendegeket, aholis eloszor a folyotorkolatnal pacsaltunk, majd tovabballtunk a "rendes" beach-re, ahol mar jo nagy hullamok voltak. Mi Anitaval egy nagy rakot fedeztunk fel a vizben (amig Poszaek a meteres hullamokban ugraltak), rohantunk is utana, hogy meg tudjuk orokiteni :) Sikerult... ;) Aztan setaltunk egy picit a nemzeti parkban, sajnos annyi idonk nem volt, hogy vegigmenjunk valamelyik turan. Vicces volt, ahogy az erdoben a szorfosok cipeltek magukkal a tobb meteres deszkajukat, mert par jo hely igy volt konnyebben megkozelitheto szamukra :)

Legkozelebb Stradbroke Island-en jartunk. (egy kis izelito) Nem titkolom, hogy ez az egyik kedvenc helyunk Poszaval. A sziget gyonyoru es ugyan csak egyik reszet (eszaki) lehet "sima" autoval bejarni, a nagyobb reszet csak terepjaroval lehet bevenni - ahogy azt mi anno novemberben tettuk ;) Ide velunk tartott Rena + Gus is, ok sem jartak meg ott azelott. Furodtunk, kirandultunk es fagyiztunk is :) Vegigmentunk a George Walk-on, ami egy kb 1.5 oras setalast jelent. Na nem azert, mert ilyen hosszu, hanem mert minden fuszalnal megallunk fenykepezni, bameszkodni. Nem lehet betelni a latvannyal. Az ocean millio kek es zold arnyalatban tundokol, delfin rajok uszkalnak, nem ritka, hogy egy-egy teknos bukkan fel a vizfelszinen illetve a rajak sem mennek ritkasag szamba. A tobb tiz meter magas sziklafalakon muszaj volt leulni :) A hatalmas hullamok alattunk mostak a sziklakat. Egy szoval gyonyoruuuu!!
Volt szerencsenk vegignezni egy eletmento akciot is, aholis par fiatal srac (elozo napi buli jol sikerult) azzal szorakozott, hogy ezekrol a hatalmas sziklakrol beleugraltak a vizbe.. igen am, de azzal nem szamoltak, hogy a tobb meteres hullamok felkenhetik oket a sziklakra. Ket srac volt a vizben, az egyikuk egy aranylag jo, mig a masikuk egy igen gyenge uszo volt. Az utobbit probaltak kimenteni, a masikuk magatol uszott a csonakhoz. Kesobb talalkoztunk az eletmentokkel a strandon es kiderult, hogy egy kb 160cm magas, 50 kilos csajszi huzta ki a nalanal joval sulyosabb es elegge magatehetetlen sracot. Megadtak a cimuket, mi pedig kesobb elpostaztuk nekik a felvetelt, amit egy par napja erkezett levelben meg is koszontek :)

Aprilis 25-en ANZAC Day volt, ennek oromere munkaszuneti nap. Mi ezt gyorsan ki is hasznaltuk es par nappal elotte lefoglaltuk a helyunket Tangalooma-ra. Itt mar ketszer jartunk ugyan, de minden alkalommal felejthetetlen emlek volt :) Anitaek delfinetetesre is jelentkeztek, mi azt most kihagytuk. Delelott indultunk es kb 70 percnyi katamaranozas utan mar a szigeten is voltunk (Moreton Island). Tangalooma maga a resort komplexum neve, merthogy ide tobb napra, hetre is ki lehet koltozni. Aki az egesz napos programra befizetett, az hasznalhatja a szallo medenceit, pezsgofurdojet, teniszpalyajat stb. Mi ezeket altalaban ki szoktuk hagyni, mert annyi mindent lehet meg csinalni a szigeten, hogy a hevereszessel nem sok idot vesztegettunk :) Rogton erkezeskor volt pelikan etetes, majd par perccek kesobb az oriasi akvarimban levo halakat etettek (na ne pontyokra gondoljatok:)). Az eteteskor nemi informaciot is kaptunk a tengerbiologus sractol az itt honos halakrol, teknosokrol, delfinekrol, capakrol stb.. Az etetes vegeztevel beszereztunk ket vizalatti fenykepezogepet es elsetaltunk a csonak ill. egyeb "vizes" eszkoz kolcsonzojehez. Lefoglaltattunk egy csonakot ket orara, meg nemi snorkel (pipa, uszony, maszk) cuccot. Kicsit pancsoltunk meg napoztunk, majd irany az ocean :) A kis negyszemelyes yachtunkkal eldongettunk a hajoroncsokig. Ott lehorgonyoztunk es belevetettuk magunkat a vizbe. Na persze volt, akinek vagy fel orat konyorogtem, mire bemereszkedett ;) Rengeteg szines halat illetve korallt lattunk a roncsok korul. Persze vigyazni kellett, mert a roncsok helyenkent igen elesek voltak es az aramlas is nagy volt, ezert sokszor jo par metert arrebb sodort, nehol pedig csungtunk a hajoalkatreszeken, hogy jobban szemugyre vehessuk a halakat :) Majd visszamasztunk a csonakba es irany a part. Meg volt jo fel orank a kolcsonzesi ido lejartaig, igy tengericsillag keresobe indultunk. Nagy nehezen talaltunk is. Gyonyoru narancssarga volt :) Majd visszavittuk a csonakot es kicsit megszaritkoztunk. Oriasi burgereket ettunk es setaltunk a naplementeben, es utana elerkezett a nap fenypontja, a DELFINETETES. A kis ehenkoraszok mar sorakoztak, vegul tizen lettek. Mi a molorol figyeltuk es rogzitettuk az esemenyeket. :) Anitaek jol megetettek az ehes delfineket. :)

Az utolso hetvegen meg voltunk vasarolgatni a Harbour Town-ban (outlet shopok tomkelege), majd koricaltunk egyet Surfers Paradise setaloutcajaban. Beultunk egy sushi train-be is, ahol megint degeszre kajaltuk magunkat.
Este beultunk South Bank egyik hangulatos kis kavezojaba, majd setaltunk egyet az ujonnan atadott szokokutas, pancsolos parkjaban. Napkozben a gyerekek elvezik a hus vizet, direkt ugy lett kialakitva, hogy pancsolhassanak benne kedvukre, sekely a viz es mindenhol csuszasmentes boritas van leteve. Nagyon jo otlet volt, csak kar, hogy oszre lett kesz. Na nem mintha ez az eszett ozzi gyerekeket barmiben is hatraltatna :) Nappal a foleg a gyereke es a magukat gyereknek erzo felnotteke a palya, de este az egesz ki van vilagitva es minden oraban hang, illetve fenyjatek szinesiti az amugy sem hetkoznapi South Bank kepet :)
Az utolso elotti nap meg maszkaltunk egyet Wellington Point-nal, aztan stilszeruen egy bucsu BBQ-val es par pohar borral "koronaztuk" meg ezt a par hetet :)