Zajlik az elet

Mostanaban a szocialis eletunkre nem lehet panasz, talalkozok, osszejovetelek, barati vacsik es kirandulasok erik egymast. Jartunk Renanal es Gus-nal (Gus szulinapjat unnepeltuk) egy jo kis BBQ vacsin. Finom steak-et es kolbaszokat sutott, mig mi szurcsolgettuk a mar szokasossa valt caipirinhat :)

Mostansag hetkozben is neha osszefutunk a csajokkal egy "gyors" dumapartyra a varosban. Altalaban egy jo kis kave/forrocsoki, jeges csoki - ki-ki izlesenek megfeleloen mellett ucsorgunk es jokat beszelgetunk. Jok ezek a beszelgetesek, mert a rohano mindennapokban mindig jol esik egy kis traccsparty, megbeszelni, hogy kivel mi tortenik, hogyan cseperedik Beni, mik tortennek a munkahelyeken stb.. tema mindig akad :) 

Par hete nalunk volt egy hirtelen otlettol vezerelve langosparty. Rengeteg langos lett, alig gyoztuk betermelni. Jo kis fokhagymasan, tejfol + sajt kisereteben. Most, hogy jonnek a huvosebb nappalok, ejszakak elokerulnek a tarsasjatekok, hazimozizasok stb.

Ket hete egy igen vidam telefonhivast kaptam, Betti volt az.. megkaptak a PR-t (Permanent Resident statusz), mostantol mar egy sokkal nyugodtabb eletet elhetnek es igy azert mar egyszerubb tervezniuk is. :) Kulon jol jott ki, hogy Zolinak par napra ra volt a 30. szuletesnapja, amit penteken meg is unnepeltunk a Story Bridge nevu etteremben. A fiuk Guiness Pie-t rendeltek, Lilla es en pedig grillezett barramundit. Minden nagyon finom volt. Bettivel bevallaltunk 1-2 margarita koktelt is, amit istenien keszitettek el. A fiukat lenyomva, mi meg rendeltunk desszertet is, ami igencsak finom volt, bananos-pekan dios-kakaos suti vaniliaszosszal. :)

Masnap kirandulni voltunk, az uticel Mount Tamborine volt, ami Brisbane-tol delre a Gold Coaston van csak nem a tengerparton hanem bent a hegyes reszek fele. Eloszor a falucskat neztuk meg, termeszetesen nem kihagyva a kakukkos hazat ami egy nemet stilusban epult orabolr. A falon mindenhol kakukkos orak voltak, amig bennt voltunk  tobbszor is kakkukoltak :) De volt ott meg millionyi mini Pinokkio,  tobb ezer dollar erteku ingaora, kulonfele fakbol es mintakkal. Utana betertunk a "fudge" boltba, ahol televasaroltuk magunkat edesseggel :) Mikor kimaszkaltuk magunkat es Beni vegigtologatta a vadiuj domperet a setalo utcan, kocsiba pattantunk es meg sem alltunk az elso BBQ lehetosegig... aztan megalltunk a masodiknal is, mivel az elso nem mukodott. Ezek szabadteri sutohelyek es gazzal vagy villannyal mukodnek. Kapcsolgattuk, leheltuk, meg ra is tenyereltunk de csak nem akart meleg lenni. Igy kozelebb is kerultunk a vizeseshez, amit eredetileg megszerettunk volna nezni. Kipakoltuk a piknik kosarunkat es sutogettunk, mert hat ehesen nem lehet nekivagni a hosszu turanak :) Mikor leultunk enni, figyelmesek lettunk az eddig bekesen kukkolo kookaburrakra, akik egyre csak gyulekeztek korenk. Eddig ugy neztunk rajuk mint "de edes, es meg kacagnak is". De nemsokara megvaltozott a velemenyunk. Sunyin kozelebb jottek, majd lecsaptak az asztalon hagyott kajara, pofatlanul felkapva az asztalrol a kolbaszdarabkat... Jo kis ijedelmet okozott, mivel centikre az arcunktol csapkodott a szarnyaival. A kovetkezo akciojanal, amikor szinten nem figyeltunk elegge, mar mohobb volt, egy egesz steak-et emelt el, kiboritva kozben az uditot, szegeny Bettinek meg a szemebe is belecsapott a szarnyaval... Na ezt mar nem neztuk tetlen, Posza odaszaladt, hogy elkergesse, de meg sem moccant.. kicsit eroszakosabbnak kellett lenni (nincs mit szepiteni de bele kellett rugni), mig vegul a steak nelkul tavozott a madar... :))) Mi pedig osszecsomagoltunk es nekivagtunk a turanak. Kb 10 percig tartott, mig leertunk a vizeseshez. Eleg konnyen megkozelitheto volt. Nagyban fotoztunk, mikozben Zoli telefonja egyszercsak belepottyant a rock poolba (~sziklas medence szeruseg, tele vizzel)... persze ehhez kellett nemi vihancolas is. Nem volt mit tenni, nagy mosolygasok es mutogatasok kozepette Zoli bement a jeghideg vizbe a telefonja utan. Nemi keresgeles utan megtalalta es csodak csodajara mukodott.:) No azert nem rogton, mert azert "beteg" volt szegeny, mert nem nagyon szereti a vizet. (Azota kiszaradt rendesen es jobb, mint uj koraban - a szerk.)
A jol sikerult multheti kirandulas oromere ma ismet elindultunk, a tippet, hogy mit nezzunk meg Scott-tol (Posza kollegaja) kaptuk. Cedar Creek a becsuletes neve (eszaki oldal). Scott mondta hogy ez egy magan terulet de be lehet menni es meg lehet nezni a vizesest. Mivel nem szednek belepot, maskor szokott kinnt lenni egy ugynevezett "lelkiismereti persely", oda lehet adakozni, mindenki belatasa szerint. Most ezt nem talaltuk meg, de azert ez nem tartott vissza minket, hogy bemenjunk. Az utvonalterv szerint addig kellett menni amig vege nincs az utnak, ott leparkolunk

es gyalog megyunk tovabb. Ut veget elertuk, ahol is egy csukott kapu volt, mellette nagy tabla hogy maganterulet, es nem lehet belepni a pornepnek.
Ez eddig rendben is van de csukott kapurol nem volt szo... Telefon Scottnak, hogy mi a palya ilyenkor.... persze a "vilag vegen" az erdoben a telefon nem mukodott. Gondoltuk, csak bemegyunk es valakit megkerdezunk, hogy legyszi-legyszi-legyszi, mi lenni magyarok, es nezni vizesest.:) Posza elindult Lillaval terepet felderiteni, majd kis ido mulva Posza visszajott, hogy a kornyeken egy lelek sincs, vizeses viszont tenyleg van. Magahoz a vizeseshez egy par perces seta es egy kicsit meredek ut vezetett. Mikor leertunk, hatalmas sziklak alltak az utunkat, de nem fogtak ki rajtunk, mindenki sikeresen vette az akadalyokat es felmasztunk a legtetejere a vizesesnek. Nem mondom, eleg huvos volt, de akkor a maszas utan nem igazan ereztuk :) Miutan kigyonyorkodtuk magunkat a latvanyban, visszaindultunk a kocsikhoz. Irany a kozeli park, ahol lattunk BBQ-t. Jokat ettunk es beszelgettunk, mikozben kookaburrak sasoltak (most nem csaptak le), kakadu csapat rikoltozott a kozeli fakon :) Ahogy kezdett sotetedni, mi is osszecsomagoltunk es hazaindultunk. Igencsak huvos ido volt, hazaerve meg fel oraig a puloverben es dzsekiben ultunk.. De mostmar itt a felmentosereg... lassan kesz a forraltbor :))