A multkori bejegyzest azzal fejeztuk be, hogy megyunk a Dirty Dancing szinhazi eloadasra. Multhet vasarnap volt az eloadas, es ismet szep elmenyben volt reszunk. Maga az eloadas teljesen ugyanaz mint a film, szinte szoveget is atvettek, de a helyszineket is tok jol megcsinaltak, latvanyos es otletes volt az egesz.  Profi koreografia, profi szineszek, hangzas meg minden. A finalet, illetve az uccso jelenetet a kozonseg szinte allva tapsolta vegig. :)

Az elmult het munka szempontjabol rovid volt, csak 3 napot meloztunk, mivel csutortok hivatalosan szunnap volt (Australia day), penteken meg mar nem volt kedvunk dolgozni.:) Csutortok reggel kezdodott Lilla es Balazs avatasa, ugyanis hivatalosan ha nem is lovagga, de ausztral allampolgarra utottek oket.:) Unnepelyes keretek kozott letettek az allampolgari eskut es atvettek az allampolgarsagot igazolo oklevelet. Ez azert eleg nagy esemeny volt, leven a kis tarsasagban ok az elsok akik ezt megkaptak, meg persze az o eletukben is nagy ez nagy dolog. Nem tudom hogy ok ezt hogy eltek meg, bar Lilla vegigpityeregte az unnepseg felet:) de biztos ez egy fordulopont az ember eleteben. Gratulalunk nekik, es remeljuk szep lassan a tobbiek is kovetik oket. Persze majd idovel mi is.:) Azert irigylem is oket, nemsokara lesz kengurus utleveluk.:)

Ami viszont erdekes volt, hogy nem mindenki ugy fogta fel, hogy ez mekkora esemeny az ember eleteben. Lillaek szepen kioltoztek, meg persze mi is es Berciek is, de volt aki egy szal rovidnadragban ment atvenni az oklevelet, volt olyan is aki ugy nezett ki, hogy most jott a strandol. No nem volt vizes, csak egyatalan nem az alkalomhoz illoen oltozott. OK, hogy az ozzik lazak, de azert nem kellene ennyire lazanak lenni egy leendo ozzinak. Ott voltak a varos eloljarosagai is, ok is kioltoztek, legalabb oket meg lehetett volna tisztelni azzal, hogy alkalomhoz illoen feloltozik az ember. No mindegy, ezt is  megszokjuk majd.:) Az unnepseg utan volt kis kaja, szendvics, suti meg nemi udito. Persze mindez ingyen, es erdekes modon jutott mindenkinek.:) Eszunkbe jutott, hogy otthon ez hogy zajlana, az emberek egymast letaposva ugrananak ra a potya kajara.:) Sajnos ezt tapasztalatbol is tudom, mert lattam mar komoly managereket bunko modon tulekedni nemi ingyen kaja miatt.

JA, majd elfelejtettem. A heten kikotott nalunk az USS Ronald Reagan amaerikai anyahajo. Itt allomasoztak egy hetig. Allitolag a vilag legnagyobb atommeghajtasu anyahajoja (340m hosszu, 77m magas). Szerdan melo utan kikocsikaztunk a kikotobe, megsem hagyhatjuk ezt a latvanyossagot. Igaz hogy csak a folyo tuloldalarol lathattuk, mert szinte senkit sem engedtek a kozelebe. A folyon az osszes kis csonakot aki arra kozlekedett rendorhajok kisertek, hogy veletlenul se tevedjenek a hajo kozelebe. Meg igy a tulpartrol nezve is hatalmas volt.:) Belegondolni is nehez, hogy micsoda tuzerovel bir egyetlen ilyen hajo, es megtalahoto rajta a vilag legkorszerubb fegyver rendszerei. Feltettunk par fenykepet rola a netre.

Mivel volt egy hosszu hetvegenk, ezert kitalaltuk a Melcsivel, hogy elmegyunk a korallzatonyhoz snorkel-ezni. Magyarul korallnezobe megyunk buvarmaszkban, pipaval es uszonnyal.:) Meg het elejen nagy nehezen talaltunk egy gittegyletet akiknel meg volt szabad hely, hajoval kivisznek a Lady Musgrave szigetre, ami a Nagy Korall Zatony legdelebbi reszen van, a parttol kb. 60 km-re. Gyorsan lefoglaltuk a hajoutat szombatra, szallast meg majdcsak talalunk valahogy. Lillaek avatasa utan nekiindultunk az utnak, a vegcel Agnes Water (Agiviz:)) illetve Town of 1770, ami Brisbane-tol kb 530Km. Mivel szombat reggelre kellett odaerni, ezert nem kapkodtuk el, csutortok estere elmentunk Hervey Bay-ig, ami kb. 300km Brisbane-tol eszakra. Itt mar voltunk tavaly amikor balnakat neztunk, ezert szinte ismeros volt a kornyek. Este elegge punyadt voltam, es kicsit lusta, nem nagyon akarodzott kikaszalodni a szallasrol. Ami egyebkent egy eleg jo hely volt, a szoba ablaka egy kis tora nezett (Kondari resort), az udvaron kokuszpalmak voltak, rajtuk tabla, hogy vigyazz mert fejedre eshet egy kokuszdio.:) Melcsi viszont setalni szeretett volna, nagy nehezen hat beadtam a derekam. Kimentunk egy hosszu molora, ami kb. 500m-re benyult a tengerbe, es az is faraszto volt, hogy kisetaljunk a vegeig.:) A molo vegeben par srac pecazott es az egyik epp farasztott egy halat. Az volt a furcsa, hogy igen csak kapaszkodnia kellett a botba, es neha elindult a srac botostol, mindenestol a korlat fele. Gondoltuk ez sem valami masfel kilos kis halacska, biztos valami nagyobb hal, ami eleg lesz az egesz csaladnak vacsorara. Mar vagy fel oraja farasztja, mi mar kezdtuk unni a dolgot, de csak kivarjuk, mit is fog a srac, mert azert kivancsiak voltunk. Mikor lattuk a zsinor allasabol hogy mar eleg kozel kihuzta a halat, akkor az egyik haverja hozott egy eros reflektort, es probaltuk megkeresni az nagy fogast. Korulottunk tok sotet volt, es ezert ez nem volt konnyu. De mikor eleg kozel huzta  a halat es meglattuk, akkor dobbentunk meg. Ugyanis a nagy fogas egy kb 2m-es, 70kg-os capa volt!:) A srac azt mondta, ez egy "bronze whaler" capa, amit nem igazan tudok hogy forditsam.  A fogas ugyan megvolt, de valahogy fel is kellett huzni a molora, ami nem volt egyszeru. A horgasz zsinor arra eleg volt, hogy megfogjak vele a capat, de arra mar nem eleg eros, hogy ezt a nagy testet kiemeljek a vizbol felhuzzak a 4-5m magasan levo molora. Kb. meg fel oraig kuzdottek, hogy egy eros horgot valahogy beakasszanak a kopoltyujaba. Persze fenykepezo nem volt nalunk, de lattuk hogy ellesznek vele meg egy darabig, hat visszarohantam a szallasra a gepert. Este, vacsora utan, vegigtrappoltam a molon, be a kocsiba, rohanas fel a szobaba a fenykepezoert, majd vissza. A nyelvem logott, de megerte, mert a sracok nem nagyon boldogultak, de valahogy kihuztak a sekelyebb vizbe, ott mar ratudtak lent hurkolni egy kotelet es igy nagy nehezen fel tudtuk huzni a molora. Igy kozelrol nem volt nagy, de epp eleget lehetett vele bajlodni.:) Fotok a szokasos helyen. Melcsi csak messzirol simogatta meg, mert meg egy kicsit mozgott, es a pecas ficko is mondta, hogy harapni meg talan tudna, bar ez inkabb csak reflex lenne. Mindenesetre nagy elmeny volt, kozelrol a Melcsi meg sosem latott capat, plane nem simogatott.:)

Masnap mentunk tovabb, utba ejtettuk Bundaberget, ami itt eleg hires hely a rumjarol. Nem vagyunk nagy rumivok, igy elhisszuk az ozziknak, hogy jo rumot csinalnak.:) Bundabergtol kis x-ed rangu uton mentunk tovabb, mert kerulo lett volna visszamenni az autopalyara. Az is elmeny volt, mert a mi savunkba  kb 7-8 autoval talakoztunk a bo egy ora alatt, amig Agnes Water-ba ertunk. Ez egy kis tengerparti varos, bar a "varos" elnevezes kicsit eros volt.:) Olyan "egyutcas" falura emlekeztetett. Itt lottunk magunknak szallast, ami szenten tok jo volt, ket haloszobas, fullra felszerelt apartman. Kitrappoltunk a bicsre is a szallasunktol, ami kb. 200m volt. Megneztuk honnan indul masnap a hajo. Az egy meg kisebb faluban volt, aminek a neve Town of 1770, es par km-re volt Agnes Water-tol. A nevet onnan kapta hogy Cook kapitany itt szallt masodszorra partra Ausztraliaban 1770-ben.

Masnap reggel koran keles, es irany a kikoto. Kb 70-en voltunk, felszalltunk egy katamaranra, es 8-kor irany a korallzatony. Meg indulaskor kozoltek, hogy lehetoleg mindenki maradjon a helyen az ut soran, mert razos lesz. Es tenyleg az volt.:) Olyan volt mint egy hullamvasut, 3-4m-es szintkulonbsegekkel. Pedig csak kicsit erosebben hullamzott az ocean, messze volt a viharostol. Az utasok fel az elso 10 percben rosszul lett. Persze voltak azsiai szamazasu turistak is, (hol nincsenek?!:)) es ok kivetel nelkul rosszul voltak. Mindenkinel volt hanyozacsko, a szemelyzet munkaja abbol allt, hogy vitte a hasznaltat, es hozta az ujat.:) Lattunk olyat hogy apuka egyik kezeben fogja a hanyo fiat, masik kezeben meg a sajat, hasonlo celbol rendszeresitett zacskojat.:) Persze mondani sem kell, holy nem ausztral volt, a szeme huzasabol itelve.:) Kb. masfel ora mulva megerkeztunk a Lady Musgrave szigethez, ami az 1880 korul elt kormanyzo felesegerol kapta a nevet, ugyanis az asszonyka oda jart teazgatni. Fene a gusztusat...:) A sziget nem nagy es alapvetoen egy korallsziget. A csoportot ket reszre osztottak, az egyik csoport kiment a szigetre korbenezni es korallokat nezni a sziget korul (ide tartoztunk mi is), tobbiek addig a hajo koruli vizeken nezelodtek. Ebedidoben csere volt. A szigetet gyorsan korbejartuk, talaltunk olyan helyet ahova teknosok rakjak le tojasaikat, de sajna kisteknost nem lattunk. Utana pancsolas, egy oraig ki sem lehette szedni a vizbol, olyan szep volt. A sziget korul nem volt mely a viz, siman lehetett latni a szines korallokat es egy csomo, hasonloan szines halat. Probaltuk megkeresni Pizsit (a Nemo nyomaban cimu rajzfilmbol:)), de sajnos olyan bohoc halat nem lattunk. Mikor lejart az ido, jott ertunk egy kisebb csonak, aminek atlatszo volt az alja, es azzal mentunk vissza a hajora. Utkozben megalltunk teknost nezni, aki az egyik korall dombocskan hevereszett. Kaja a hajon, majd ujbol csobbanas csak most a hajo korul levo korall zatonyt szemleltuk meg. Roviden, tok szep volt, es par meteres melysegben is gyonyoru dolgokat lehetett latni. Gondolkoztam az ut elott, hogy elmegyek buvarkodni is, mivel megvan hozza a papirom, de egyreszt tul draga volt egy merules, es nem biztos hogy tobbet lattam volna. A hajo korul is eltoltottunk masfel orat a vizben nezelodessel. 5 utan ertunk vissza a hajoval, most mar nem volt annyira razos az ut, bar most is voltak akik a parjuk helyett a hanyozacsit oleltek.:) A visszauton hazafele nem volt semmi extra, vasarnap reggel utrakeltunk Agnes Water-bol, es 540km-es ut utan mar haza is ertunk. Ismet eltoltottunk egy mozgalmas hosszu hetveget, es egy elmennyel tobbet felvesni a nemletezo naplonkba.:) Holnap pedig ismet a szokasos munkahelyi robot...